A mai napot sem úszták meg az iskolák újabb bombariadók nélkül
A Radnótiban rendkívüli tanítási szünetet rendeltek el, a Trefort épületét reggel vizsgálták át a tűzszerészek.
Az elmúlt években drámaian nőtt azoknak a diákoknak a száma, akiknek külön figyelemre van szükségük az iskolában, a pedagógusok pedig gyakran egyedül maradnak ezekkel a kihívásokkal.
A Hóvége portálnak nyilatkozó, 20 éve pályán lévő budapesti pedagógus szerint a magyar oktatási rendszer a 19. századi modellre épül, és nem tud lépést tartani a digitális világ, a folyamatos információáradat és a gyerekeket érő stressz növekvő terheivel.
Többszörösére nőtt a problémás gyerekek száma
Az elmúlt 5–10 évben egyértelműen nőtt a magatartásproblémákkal, szociális nehézségekkel küzdő gyermekek aránya”
– mondja a pedagógus.
A neurodivergens diákok, például autizmussal, ADHD-val vagy diszlexiával élők száma is folyamatosan gyarapszik. A problémák ritkán járnak egyedül: anorexia, depresszió vagy szociális fóbiák gyakran társulnak hozzájuk, ami komoly terhet ró az osztályokra és a tanárokra.
Magára hagyott pedagógusok
„Ez az oktatási rendszer mindennel foglalkozik, csak ezzel nem” – fogalmazott a tanár. Az iskolák ma is a kadétiskolai modell alapján működnek: becsöngetnek, jelenteni kell, a pedagógusok pedig gyakran magukra csukják az ajtót, egyénileg próbálják kezelni a kihívásokat. A rendszer nem biztosít elég szakmai támogatást, nincsenek közös konzultációk vagy önszerveződő fórumok a problémás helyzetek megbeszélésére.
A gyereket nem a tanár tanítja igazából. Nem a tanár nevel, hanem az iskola” – emeli ki a pedagógus.
A tanárok csak részesei a rendszernek, amelynek a működéséhez az igazgató, a gondnok, a takarító és maga az intézmény épülete is hozzátartozik.
A digitális tér és a telefonhasználat hatása
Az állandó online elérhetőség és a mobiltelefonok, valamint
a függőségre tervezett applikációk is jelentősen befolyásolják a mai gyermekek viselkedését
. „Az otthoni körülmények nem a tanárok hatáskörébe tartoznak, a szülők felelőssége, hogy határokat szabjanak” – mondja a pedagógus.
A pandémia idején a digitális eszközök oktatási célú használata jól jött, de mára a gyerekek zsebében ott van egy mini számítógép korlátlan, felügyeletmentes hozzáféréssel, ami további kihívások elé állítja az iskolát.
A Radnótiban rendkívüli tanítási szünetet rendeltek el, a Trefort épületét reggel vizsgálták át a tűzszerészek.
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Kereshetővé váltak a középiskolák által meghirdetett képzések, illetve azt is közzétették az intézmények, hogyan számolják a pontokat a felvételin.
Jelentős lehet a különbség a különböző mesterszakokon végzettek fizetései között: van, ahol egymillió forint feletti a bruttó átlagkereset, míg több helyen az 500 ezer forintot sem éri el egy pályakezdő fizetése.
A pedagógusokat is megkérdeznék arról, szerintük hol érdemes húzni a tananyagon.
A Tisza egyik legfontosabb kampányígérete szerint még idén jött volna az emelés, ami végül 2027-ben teljesül.
A szakszervezet szerint az ígéretnél lényegesen alacsonyabb mértékű emelésről szóló bejelentéssel a legnagyobb probléma az, hogy nem derült ki, mennyi a tényleges bruttó emelés.
Arculcsapásnak tartja a közgyűjteményi, könyvtári és közművelődési dolgozóknak bejelentett 10,7 százalékos béremelést a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ). A szervezet a bejelentés óta sorra osztja meg közösségi oldalán azoknak a kollégáknak a fényképeit, akik hiába várták az érdemi béremelést. A kulturális ágazatban ugyanis akár 20-30 év szakmai tapasztalattal is előfordulhat, hogy valaki mindössze bruttó 460 ezer forintot keres.
Mutatjuk az új dátumot.