Ilyen feladatok és memoriterek lehetnek a 2025-ös őszi magyarérettségiben

2025. október 10-én kezdődnek az őszi érettségi írásbeli vizsgái. Az első fő tárgyból, magyar nyelv és irodalomból október 13-án írják a dolgozatokat az érettségizők. Mutatjuk, hogyan épülnek fel a feladatlapok és mit kérhetnek számon.

  • Székács Linda

A magyarérettségi mindkét szinten (emelt- és középszinten egyaránt) két részből áll. Középszinten az I. rész egy

  • 40 pontos szövegértés és egy
  • 20 pontos irodalmi feladatlapból tevődik össze.

Ezek megoldására a vizsgázóknak összesen 90 percük lesz.

Ezt követően osztják ki a tanárok a vizsga 40 pontot érő II. részét. Ebben

  • egy műértelmezés VAGY egy általános témakifejtő esszé

közül kell kiválasztaniuk, hogy melyiket írják meg. A rendelkezésre álló idő erre a vizsgarészre 150 perc.

Milyen feladatok lehetnek az irodalmi kvízben?

2024-től a magyarérettségi I. részében a szövegértés után a vizsgázóknak egy 20 pontos irodalmi feladatlapot kell megoldaniuk. Ez az Oktatási Hivatal által kiadott részletes vizsgakövetelmények szerint különböző feladattípusokból áll.

A feladat lehet például

  • táblázat kitöltése,
  • igaz-hamis választás,
  • sorrend kialakítása,
  • párosítás,
  • szövegkiegészítés,
  • fogalmak azonosítása,
  • memoriterek felismerése, kiegészítése.

Ilyen feladatok formájában kérdezhetik vissza tehát a középiskolai tanulmányok alatt megszerzett irodalmi tájékozottságot. Azon belül is számonkérhetik

  • korstílusok, stílusjegyek, stílusfajták felismerését,
  • a műnemi, műfaji tájékozottságot,
  • verstani ismereteket (felismerés szintjén),
  • a kötelezőnek kijelölt memoritereket,
  • műismeretet,
  • az irodalmi szöveg megalkotottságának eszközeit.

Milyen memoriterek lehetnek az érettségiben?

Hogy pontosan milyen költemények tűnhetnek fel a magyar vizsgán, az a 2020-as Nemzeti alaptantervben szerepel, ami a 9–12. évfolyam számára pontosan meghatározza a kötelezően elsajátítandó, az írásbeli érettségi műveltségi teszt részében felbukkanható alkotásokat.

Ezek a következők lehetnek:

  • Anakreón: Gyűlölöm azt…
  • Catullus: Gyűlölök és szeretek
  • Janus Pannonius: Pannónia dicsérete
  • Csokonai Vitéz Mihály: Tartózkodó kérelem
  • Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez
  • Berzsenyi Dániel: A közelítő tél (1. versszak)
  • Berzsenyi Dániel: A magyarokhoz (I.) (1. versszak),
  • Berzsenyi Dániel: Osztályrészem (1. versszak)
  • Kölcsey Ferenc: Himnusz
  • Vörösmarty Mihály: Szózat
  • Petőfi Sándor: A bánat? egy nagy óceán…,
  • Petőfi Sándor: Fa leszek, ha…
  • Arany János: Toldi estéje (I. 1., VI. 28. versszak)
  • Ady Endre: Góg és Magóg fia vagyok én…,
  • Ady Endre: Kocsi-út az éjszakában
  • Babits Mihály: Jónás imája
  • Kányádi Sándor: Valaki jár a fák hegyén
  • Nagy László: Ki viszi át a Szerelmet

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.