Ilyen feladatok és memoriterek lehetnek a 2025-ös őszi magyarérettségiben

2025. október 10-én kezdődnek az őszi érettségi írásbeli vizsgái. Az első fő tárgyból, magyar nyelv és irodalomból október 13-án írják a dolgozatokat az érettségizők. Mutatjuk, hogyan épülnek fel a feladatlapok és mit kérhetnek számon.

  • Székács Linda

A magyarérettségi mindkét szinten (emelt- és középszinten egyaránt) két részből áll. Középszinten az I. rész egy

  • 40 pontos szövegértés és egy
  • 20 pontos irodalmi feladatlapból tevődik össze.

Ezek megoldására a vizsgázóknak összesen 90 percük lesz.

Ezt követően osztják ki a tanárok a vizsga 40 pontot érő II. részét. Ebben

  • egy műértelmezés VAGY egy általános témakifejtő esszé

közül kell kiválasztaniuk, hogy melyiket írják meg. A rendelkezésre álló idő erre a vizsgarészre 150 perc.

Milyen feladatok lehetnek az irodalmi kvízben?

2024-től a magyarérettségi I. részében a szövegértés után a vizsgázóknak egy 20 pontos irodalmi feladatlapot kell megoldaniuk. Ez az Oktatási Hivatal által kiadott részletes vizsgakövetelmények szerint különböző feladattípusokból áll.

A feladat lehet például

  • táblázat kitöltése,
  • igaz-hamis választás,
  • sorrend kialakítása,
  • párosítás,
  • szövegkiegészítés,
  • fogalmak azonosítása,
  • memoriterek felismerése, kiegészítése.

Ilyen feladatok formájában kérdezhetik vissza tehát a középiskolai tanulmányok alatt megszerzett irodalmi tájékozottságot. Azon belül is számonkérhetik

  • korstílusok, stílusjegyek, stílusfajták felismerését,
  • a műnemi, műfaji tájékozottságot,
  • verstani ismereteket (felismerés szintjén),
  • a kötelezőnek kijelölt memoritereket,
  • műismeretet,
  • az irodalmi szöveg megalkotottságának eszközeit.

Milyen memoriterek lehetnek az érettségiben?

Hogy pontosan milyen költemények tűnhetnek fel a magyar vizsgán, az a 2020-as Nemzeti alaptantervben szerepel, ami a 9–12. évfolyam számára pontosan meghatározza a kötelezően elsajátítandó, az írásbeli érettségi műveltségi teszt részében felbukkanható alkotásokat.

Ezek a következők lehetnek:

  • Anakreón: Gyűlölöm azt…
  • Catullus: Gyűlölök és szeretek
  • Janus Pannonius: Pannónia dicsérete
  • Csokonai Vitéz Mihály: Tartózkodó kérelem
  • Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez
  • Berzsenyi Dániel: A közelítő tél (1. versszak)
  • Berzsenyi Dániel: A magyarokhoz (I.) (1. versszak),
  • Berzsenyi Dániel: Osztályrészem (1. versszak)
  • Kölcsey Ferenc: Himnusz
  • Vörösmarty Mihály: Szózat
  • Petőfi Sándor: A bánat? egy nagy óceán…,
  • Petőfi Sándor: Fa leszek, ha…
  • Arany János: Toldi estéje (I. 1., VI. 28. versszak)
  • Ady Endre: Góg és Magóg fia vagyok én…,
  • Ady Endre: Kocsi-út az éjszakában
  • Babits Mihály: Jónás imája
  • Kányádi Sándor: Valaki jár a fák hegyén
  • Nagy László: Ki viszi át a Szerelmet

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.