Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
2025. október 10-én kezdődnek az őszi érettségi írásbeli vizsgái. Az első fő tárgyból, magyar nyelv és irodalomból október 13-án írják a dolgozatokat az érettségizők. Mutatjuk, hogyan épülnek fel a feladatlapok és mit kérhetnek számon.
A magyarérettségi mindkét szinten (emelt- és középszinten egyaránt) két részből áll. Középszinten az I. rész egy
Ezek megoldására a vizsgázóknak összesen 90 percük lesz.
Ezt követően osztják ki a tanárok a vizsga 40 pontot érő II. részét. Ebben
közül kell kiválasztaniuk, hogy melyiket írják meg. A rendelkezésre álló idő erre a vizsgarészre 150 perc.
Milyen feladatok lehetnek az irodalmi kvízben?
2024-től a magyarérettségi I. részében a szövegértés után a vizsgázóknak egy 20 pontos irodalmi feladatlapot kell megoldaniuk. Ez az Oktatási Hivatal által kiadott részletes vizsgakövetelmények szerint különböző feladattípusokból áll.
A feladat lehet például
Ilyen feladatok formájában kérdezhetik vissza tehát a középiskolai tanulmányok alatt megszerzett irodalmi tájékozottságot. Azon belül is számonkérhetik
Milyen memoriterek lehetnek az érettségiben?
Hogy pontosan milyen költemények tűnhetnek fel a magyar vizsgán, az a 2020-as Nemzeti alaptantervben szerepel, ami a 9–12. évfolyam számára pontosan meghatározza a kötelezően elsajátítandó, az írásbeli érettségi műveltségi teszt részében felbukkanható alkotásokat.
Ezek a következők lehetnek:
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.