Középiskolai felvételi: ilyen pontszámokkal lehetett bekerülni a topgimnáziumokba

A középiskolai felvételin még annyira sem egységes a pontszámítás, mint az egyetemi felvételin, hiszen az intézmények saját hatáskörben dönthetnek arról, hogyan számolják a pontokat. Dönthetnek úgy, hogy

• csak az általános iskolai jegyek alapján,
• az általános iskolai jegyek és a központi írásbeli felvételi vizsga eredménye szerint
• az általános iskolai eredmények, a központi írásbeli és az intézmény saját szóbelijén szerzett pontok alapján

számolják a pontokat.

Fontos azt is kiemelni, hogy azokban az iskolákban, ahol kérik a központi felvételi megírását, a diákok összpontszámának legalább felét ennek a vizsgának az eredménye kell, hogy adja. A helyzetet bonyolítja, hogy szintén az iskola dönt arról, hogy mindkét tárgyat vagy csak a magyart, esetleg csak a matekot veszik figyelembe, vagy súlyozzák-e az eredményeket

A pontos szabályokat az intézmény felvételi tájékoztatójában találjátok meg, amit 2025. október 20-ig tesznek közzé az intézmények.

Jó, ha tisztában vagytok vele, hogy általában tíz gimnázium közül nyolc ragaszkodik a vizsgához, míg a technikumok és a szakgimnáziumok körülbelül 30-40 százaléka kéri a kétszer 45 perces, híresen nehéz írásbeli kitöltését a felvételizőktől.

Túry Gergely

Középiskolai felvételi ponthatárok a legjobb középiskolában

Azt érdemes kiemelni, hogy az Oktatási Hivatal nem gyűjt be adatot arról, hogy egy adott középiskola adott tanulmányi területén mennyi az elérhető felvételi összpontszám, vagy hogy hány ponttól vettél fel a diákokat.

A túljelentkezések számából azonban következtethettek arra, hogy mennyire nehéz bekerülni az általatok kiszemelt középiskolába, ezt ezen az oldalon tudjátok megnézni.

Ezen kívül a korábbi évek ponthatára szerepelhet a középiskola honlapján, de sokat segíthet a pontszámok tekintetében a Sulinavigátor oldala is, ahol a korábbi évek ponthatárait is vissza lehet keresni.

A Sulinavigátoron mi is megnéztük, hogy a 2025-ös HVG középiskolai rangsorában, hogy több elitgimnáziumba milyen pontszámokkal lehetett bekerülni az előző eljárásban.

Budapest V. Kerületi Eötvös József Gimnázium – HVG-rangsor 1. helyezett

hatosztályos képzés

• német haladó: 173,7 pont/200 pont
• angol: 177,2 pont/200 pont

négyosztályos képzés és NYEK

• emelt matek: 173,64 pont/200 pont
• emelt természettudomány: 182,72 pont/200 pont
• emelt humán: 177,72 pont/200 pont
• angol haladó – emelt német kezdő NYEK: 173,1 pont/200 pont
• német haladó – emelt angol kezdő NYEK: 171,9  pont/200 pont

VII. Kerületi Madách Imre Gimnázium (Budapest) – HVG-rangsor 6. helyezett

négyosztályos képzés és NYEK

• emelt angol haladó: 305 pont/350 pont
• emelt német haladó: 274 pont/350 pont
• emelt angol kezdő – német haladó – NYEK: 299 pont/350 pont
• emelt német kezdő- angol haladó – NYEK: 307 pont/350 pont

Békásmegyeri Veres Péter Gimnázium (Budapest) – HVG-rangsor 9. helyezett

nyolcosztályos képzés

• általános: 245 pont/280 pont

négyosztályos képzés

• általános: 208 pont/250 pont

Lovassy László Gimnázium (Veszprém) – HVG-rangsor 10. helyezett

4+1 NYEK

• angol NYEK – matek: 181,8 pont/ 200 pont
• német nemzetiségi NYEK: 162,7 pont/200 pont
• angol NYEK angol emelt: 179,46 pont/200 pont
• angol NYEK informatika: 175,9 pont/200 pont
• angol NYEK általános: 182,2 pont/200 pont

Baár-Madas Református Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium (Budapest) – HVG-rangsor 19. helyezett

hatosztályos képzés

• emelt matematika: 290 pont/350 pont
• emelt magyar: 290 pont/350 pont

négyosztályos képzés

• emelt angol: 290 pont/ 350 pont
• emelt német: 292 pont/ 350 pont
• emelt biológia: 291 pont/ 350 pont

A középiskolai felvételivel részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk: