Bár a NAT-ban meghatározott, hogy hetente kötelezően hány óraszám lehet maximum az egyes évfolyamokon az iskolákban, Balatoni Katalin szerint az intézmények ezt gyakran nem tartják be.
Újabb Facebook poszttal érkezett a miniszterelnöki biztos a diákok leterheltsége kapcsán, melyben most az iskolai óraszámokról értekezett.
„Az OECD által publikált eredmény sokakból felháborodást váltott ki. Sajnos a világtrend az oktatásban abba az irányba megy, hogy a gyerekeknek alig marad gyerekkoruk.”
- írta Balatoni Katalin, majd hozzátette, hogy véleménye szerint igaz, hogy az OECD átlag alatt vagyunk az óraszámok tekintetében, de „van még mit tenni azért, hogy emberibb legyen a tempó.”
Balatoni Katalin megnézte, mennyire leterheltek a magyar diákok
Ezután kitért a NAT 2020-as rendeletére, melyben meghatározták, hogy évfolyamonként mi lehet a legmagasabb óraszám egy héten.
A heti kötelező maximális óraszámok az egyes évfolyamokon:
Balatoni megjegyezte, hogy a gyakorlatban ezek a határok gyakran átlépésre kerülnek, ami jelentősen növeli a gyerekek mindennapi terhelését:
„Persze van ennek egy másik oldala is: az iskolák igyekeznek plusz “szolgáltatást” biztosítani. Emelt óraszámot matematikából, idegen nyelvből, vagy épp testnevelésből… de alapvetően ezek mind a tanulók túlterheltségéhez vezethetnek. Na és vannak a “versenyistállók.””
Ezért szerinte a szülőnek kell eldöntenie, hogy milyen iskolába íratja a gyerekét az alapján, hogy milyen a teherbírása, és szeretné-e, ha valamelyik tantárgyból magasabb lenne az óraszám.
A posztra a kommentekben reagált Jocó bácsi világa is. A volt pedagógus leírta, hogy az iskolák órarendjét mindig a tankerület hagyja jóvá. Az óraszámok mellett pedig a tananyag mennyisége is problémát okoz, melyet érdemes lenne csökkenteni. Nem mellesleg a tankönyvek minőségi javítására is hangsúlyt kellene fektetni.
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
Összesen 195, daganatos betegséggel küzdő vagy a gyógyulás útján járó gyerek alkotásait lehet megnézni a Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállításán. A rajzok között a kórházi élmények és a félelem is megjelennek, de elsősorban arról mesélnek, ami a gyerekeket a betegségen túl foglalkoztatja: családról, barátságról, szerelemről, sportról, zenéről és álmokról.
Bár a szakképzési ösztöndíj már szeptemberre is jár, az első utalásra várhatóan októberig kell várni. Ekkor viszont egyszerre két havi összeget kaphatnak a diákok.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Péntek délután érkezett a gyors válasz a szakma felháborodására.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
A jelentés arra figyelmeztet, hogy az esetek nagy része rejtve marad, főleg azért, mert a gyerekek nem tudják, kihez fordulhatnak segítségért.
