A miniszterelnöki biztos szerint nincs pedagógushiány: a nyíregyházi tanévnyitó konferencián arról beszélt, hogy idén kétezerrel több tanár van a pályán, mint tavaly, és az utánpótlás is biztosított.
Van elegendő pedagógus Magyarországon, és az utánpótlásuk is biztosított – jelentette ki Balatoni Katalin miniszterelnöki biztos a nyíregyházi tanévnyitó szakmai konferencián. Hangsúlyozta: idén augusztusban kétezerrel több pedagógus dolgozik a pályán, mint tavaly ilyenkor, és a végleges statisztikai adatok várhatóan még nagyobb növekedést mutatnak majd.
Kevesebb az álláshirdetés, de még mindig 16 ezernél is több tanár hiányozhat az oktatásból
Balatoni szerint a kormány a pedagógusbérek emelését 2031-ig folytatja, az uniós társfinanszírozással megvalósuló program célja, hogy megerősítse a pedagóguspálya presztízsét.
„A pedagógusok kezében van a jövőnk és a nemzetünk jövője” – fogalmazott.
A politikus a tanév újdonságairól is beszélt: felmenő rendszerben vezetik be a digitális év végi bizonyítványokat, az óvodai alapprogramban megerősítik a mindennapos mozgás és az élőszavas mese szerepét, a nagycsoportosok számára pedig kötelező iskolaelőkészítő foglalkozásokat írnak elő. Az idei tanévben a szünetek hosszabbak lesznek, a tanítás viszont egy héttel tovább tart majd.
Megjelent a hivatalos 2025/2026-os tanév rendje
A középiskolások számára kiterjesztik az ingyenes KRESZ-tanfolyam lehetőségét, már minden 16 év feletti diák élhet vele. A külföldről hazatérő családokat havi 130 ezer forintos támogatással, valamint heti öt órás kiegészítő foglalkozásokkal segítik a beilleszkedésben.
Balatoni Katalin drogprevenciós programokról, új tankönyvekről, valamint az Ökoiskola és Zöld óvoda kezdeményezések folytatásáról is beszélt. A kormány – mint fogalmazott – a stabil, biztonságos köznevelési rendszer kiépítésén dolgozik, amely a fiataloknak is kiszámíthatóságot nyújt.
A konferencián Román István főispán és Kovács Ferenc polgármester is felszólalt, kiemelve a pedagógusok felelősségét és a helyi önkormányzatok szerepét az oktatási intézmények fejlesztésében.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
