Nálunk szeptember 1-jén kezdődik a tanév, máshol viszont már hetek óta iskolába járnak a diákok

Persze, vannak olyan országok is, ahol viszont 2-3 héttel hosszabb ideig pihenhetnek az iskolások, mint a magyar gyerekek.

  • Székács Linda

Bár a nyári szünet az elmúlt két évben egy-egy héttel megrövidült, hiszen június második hete helyett június harmadik hetén kezdődött, a magyar diákok még mindig a szerencsésebbek közé tartoznak a 71-72 napos nyári vakációval. Egyes országokban ugyanis ennél sokkal rövidebb a nyári szünet - igaz, ez azért van, mert cserébe több a tanévközi szünet, amik jellemzően hosszabbak is.

Csak 5-6 hét a vakáció

Azokban az országokban, amiket jellemzően a fekvésük miatt elkerül a kánikula, a nyári szünidő később kezdődik és korábban is ér véget, mint Magyarországon.

Az Egyesült Királyság országaiban - Walesben, Angliában, Skóciában és Észak-Írországban - például a vakáció jellemzően hat hét; ami július közepén vagy végén kezdődik és szeptember első napjaiban ér véget. Ez ugyanakkor egységes szabályozás hiányában országonként, sőt, régiónként is változhat, és az sem ritka, hogy az iskolák maguk dönthetnek a rendszerükről.

Ehhez hasonló rendszer működik Hollandiában is, ahol szintén nagyjábólhat hét nyári vakáció jut a diákoknak, de annak kezdete és vége régiónként eltérhet. Jellemzően egyébként július első vagy második hetében kezdődik és augusztus első vagy második hetében térnek vissza a padokba a gyerekek. Ami tehát azt jelenti, hogy míg nálunk még hátravan néhány nap a szünidőből, ők már elkezdték a 2025/26-os tanévet.

Ugyanígy Svájcban is, ahol a kantonok egyénileg szabályozzák a nyári szünidő kezdetének és végének időpontját, de az minden esetben maximum 5-6 hét. Van olyan kanton, ahol a szünet július 5-től augusztus 10-ig tartott, és olyan is, ahol egy héttel hosszabb a pihenő, és augusztus 17-én kezdtek a tanulók.

A melegebb országokban hosszabb

Hogy a nyári szünet hosszúsága mennyire függ egy ország elhelyezkedésétől és éghajlatától, az abban is megmutatkozik, hogy a melegebb, mediterrán éghajlatú területeken jellemzően hosszabb a tanítási szünet. Egyszerűen azért, mert a forróságban lehetetlen koncentrálni.

Görögországban például a vakáció idén június 16-án kezdődött és szeptember 10-ig tart, ami nagyjából 12 hetet jelent. De hasonló - igaz, régiónként eltérő - a helyzet Olaszországban is, ahol a legforróbb térségekben a nyári szünidő akár 13 hét is lehet, Máltán pedig június 27-től egészen szeptember 23-ig pihenhetnek a diákok.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.