Persze, vannak olyan országok is, ahol viszont 2-3 héttel hosszabb ideig pihenhetnek az iskolások, mint a magyar gyerekek.
Bár a nyári szünet az elmúlt két évben egy-egy héttel megrövidült, hiszen június második hete helyett június harmadik hetén kezdődött, a magyar diákok még mindig a szerencsésebbek közé tartoznak a 71-72 napos nyári vakációval. Egyes országokban ugyanis ennél sokkal rövidebb a nyári szünet - igaz, ez azért van, mert cserébe több a tanévközi szünet, amik jellemzően hosszabbak is.
Csak 5-6 hét a vakáció
Azokban az országokban, amiket jellemzően a fekvésük miatt elkerül a kánikula, a nyári szünidő később kezdődik és korábban is ér véget, mint Magyarországon.
Az Egyesült Királyság országaiban - Walesben, Angliában, Skóciában és Észak-Írországban - például a vakáció jellemzően hat hét; ami július közepén vagy végén kezdődik és szeptember első napjaiban ér véget. Ez ugyanakkor egységes szabályozás hiányában országonként, sőt, régiónként is változhat, és az sem ritka, hogy az iskolák maguk dönthetnek a rendszerükről.
Ehhez hasonló rendszer működik Hollandiában is, ahol szintén nagyjábólhat hét nyári vakáció jut a diákoknak, de annak kezdete és vége régiónként eltérhet. Jellemzően egyébként július első vagy második hetében kezdődik és augusztus első vagy második hetében térnek vissza a padokba a gyerekek. Ami tehát azt jelenti, hogy míg nálunk még hátravan néhány nap a szünidőből, ők már elkezdték a 2025/26-os tanévet.
Ugyanígy Svájcban is, ahol a kantonok egyénileg szabályozzák a nyári szünidő kezdetének és végének időpontját, de az minden esetben maximum 5-6 hét. Van olyan kanton, ahol a szünet július 5-től augusztus 10-ig tartott, és olyan is, ahol egy héttel hosszabb a pihenő, és augusztus 17-én kezdtek a tanulók.
A melegebb országokban hosszabb
Hogy a nyári szünet hosszúsága mennyire függ egy ország elhelyezkedésétől és éghajlatától, az abban is megmutatkozik, hogy a melegebb, mediterrán éghajlatú területeken jellemzően hosszabb a tanítási szünet. Egyszerűen azért, mert a forróságban lehetetlen koncentrálni.
Görögországban például a vakáció idén június 16-án kezdődött és szeptember 10-ig tart, ami nagyjából 12 hetet jelent. De hasonló - igaz, régiónként eltérő - a helyzet Olaszországban is, ahol a legforróbb térségekben a nyári szünidő akár 13 hét is lehet, Máltán pedig június 27-től egészen szeptember 23-ig pihenhetnek a diákok.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
