Nálunk szeptember 1-jén kezdődik a tanév, máshol viszont már hetek óta iskolába járnak a diákok

Persze, vannak olyan országok is, ahol viszont 2-3 héttel hosszabb ideig pihenhetnek az iskolások, mint a magyar gyerekek.

  • Székács Linda

Bár a nyári szünet az elmúlt két évben egy-egy héttel megrövidült, hiszen június második hete helyett június harmadik hetén kezdődött, a magyar diákok még mindig a szerencsésebbek közé tartoznak a 71-72 napos nyári vakációval. Egyes országokban ugyanis ennél sokkal rövidebb a nyári szünet - igaz, ez azért van, mert cserébe több a tanévközi szünet, amik jellemzően hosszabbak is.

Csak 5-6 hét a vakáció

Azokban az országokban, amiket jellemzően a fekvésük miatt elkerül a kánikula, a nyári szünidő később kezdődik és korábban is ér véget, mint Magyarországon.

Az Egyesült Királyság országaiban - Walesben, Angliában, Skóciában és Észak-Írországban - például a vakáció jellemzően hat hét; ami július közepén vagy végén kezdődik és szeptember első napjaiban ér véget. Ez ugyanakkor egységes szabályozás hiányában országonként, sőt, régiónként is változhat, és az sem ritka, hogy az iskolák maguk dönthetnek a rendszerükről.

Ehhez hasonló rendszer működik Hollandiában is, ahol szintén nagyjábólhat hét nyári vakáció jut a diákoknak, de annak kezdete és vége régiónként eltérhet. Jellemzően egyébként július első vagy második hetében kezdődik és augusztus első vagy második hetében térnek vissza a padokba a gyerekek. Ami tehát azt jelenti, hogy míg nálunk még hátravan néhány nap a szünidőből, ők már elkezdték a 2025/26-os tanévet.

Ugyanígy Svájcban is, ahol a kantonok egyénileg szabályozzák a nyári szünidő kezdetének és végének időpontját, de az minden esetben maximum 5-6 hét. Van olyan kanton, ahol a szünet július 5-től augusztus 10-ig tartott, és olyan is, ahol egy héttel hosszabb a pihenő, és augusztus 17-én kezdtek a tanulók.

A melegebb országokban hosszabb

Hogy a nyári szünet hosszúsága mennyire függ egy ország elhelyezkedésétől és éghajlatától, az abban is megmutatkozik, hogy a melegebb, mediterrán éghajlatú területeken jellemzően hosszabb a tanítási szünet. Egyszerűen azért, mert a forróságban lehetetlen koncentrálni.

Görögországban például a vakáció idén június 16-án kezdődött és szeptember 10-ig tart, ami nagyjából 12 hetet jelent. De hasonló - igaz, régiónként eltérő - a helyzet Olaszországban is, ahol a legforróbb térségekben a nyári szünidő akár 13 hét is lehet, Máltán pedig június 27-től egészen szeptember 23-ig pihenhetnek a diákok.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.