Öt kérdés és válasz a 2025/26-os OKTV-ről

Hamarosan lejár a határideje az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyre való jelentkezésnek. Összeszedtük, mik a legfontosabb információk, amiket a jelentkezés előtt érdemes tudnotok.

  • Székács Linda

Kik jelentkezhetnek az OKTV-re?

Azok a 12. vagy 11. osztályos diákok, akik

  • valamelyik magyarországi középiskolában tanulói vagy vendégtanulói jogviszonnyal rendelkeznek, és
  • nappali rendszerű képzésben vesznek részt.

Hol és meddig lehet jelentkezni?

A jelentkezéseket az iskolátok igazgatójához kell benyújtani 2025. szeptember 12-ig.

Milyen tantárgyakból lehet versenyezni?

Ezekből a tantárgyakből pályázatos formában:

  • Dráma
  • Földrajz
  • Magyar nyelv
  • Mozgóképkultúra és médiaismeret
  • Történelem
  • Vizuális kultúra

Ezekből pedig nem pályázatos formában mérettethetitek meg magatokat:

  • Angol nyelv
  • Belügyi rendészeti ismeretek
  • Biológia
  • Digitális kultúra
  • Filozófia
  • Fizika
  • Francia nyelv
  • Kémia
  • Latin nyelv
  • Magyar irodalom
  • Matematika
  • Művészettörténet
  • Német nyelv
  • Olasz nyelv
  • Orosz nyelv
  • Spanyol nyelv
  • Nemzetiségi nyelv és irodalom (horvát, német, román, szerb, szlovák, szlovén)

Hogyan épül fel a verseny?

A versenyek két vagy három fordulósak, és egy, két, vagy három kategóriában zajlanak - ezekről a versenykiírás tantárgyi fejezeteiben lehet olvasni.

A versenyek egyes fordulói általában legfeljebb 1 naposak. Egy-egy forduló írásbeli, szóbeli és gyakorlati feladatok teljesítéséből állhat.

Hol és mikor lesznek a fordulók?

A háromfordulós versenyek esetében az első fordulót (a vizuális kultúra kivételével) az iskola szervezi meg, míg a második fordulót a versenykiírás tantárgyi fejezeteiben meghatározottak szerint az Oktatási Hivatal szervezi a kijelölt helyszíneken. A döntő fordulót az Oktatási Hivatal bonyolítja le.

A kétfordulós versenyek esetében pedig az első fordulót általában az iskola, a döntőt az Oktatási Hivatal bonyolítja le.

A részletekről bővebben a versenykiírásban olvashattok. Ezt itt találjátok meg.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.