A szűkös költségvetési források miatt a román kormány számos, a tanároknak és óraadóknak kedvezőtlen intézkedést vezetne be. Az oktatási szakszervezetek tanévkezdés helyett tüntetésre készülnek szeptember 8-án.
Bojkottálni készülnek Romániában a tanévkezdést és nagyszabású tüntetést rendezek szeptember 8-án a bukaresti kormánypalota előtt a megszorításokkal elégedetlen oktatási szakszervezetek - jelentették be az MTI szerint hétfőn az érdekképviseleti vezetők, miután Ilie Bolojan miniszterelnökkel és Daniel David oktatási miniszterrel egyeztettek.
Nem fog megkezdődni a tanév szeptember 8-án. Az oktatást nem lehet könyvelői szempontok alapján kezelni
- idézte Marius Nistort, a Spiru Haret Szakszervezeti Szövetség elnökét az Adevarul című hírportál. A szakszervezeti vezető szerint a tanévnyitó helyett 30 ezer pedagógus fog aznap a kormány székháza előtt tüntetni, és ha a kormány nem vonja vissza a megszorító intézkedéseket, nagyobb szabású szakszervezeti megmozdulásokra számíthat.
Megszorító intézkedések alatt azt értik, hogy a kormány által kiadott közlemény szerint a szűkös költségvetési források és "az oktatási rendszer realitásai" miatt többek között
Simion Hnacescu, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetségének (FSLI) elnöke szerint ez súlyos következményeket von maga után nemcsak a pedagógusok, hanem a diákok számára is.
Ugyanakkor Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a kötelező heti óraszám 18-ról 20 órára emelésével Románia az európai átlaghoz zárkózott fel.
Több munka lesz ugyanazért a pénzért. Ez az igazság. De nyitottak vagyunk az oktatási rendszer egyszerűsítésére, hogy a tanárok ideje és energiája az oktatásra összpontosulhasson
- idézte a miniszterelnököt az Agerpres hírügynökség.
Romániában július végén lépett hatályba a GDP 9 százalékát meghaladó költségvetési hiány csökkentését célzó kormányzati intézkedések első csomagja.
A törvény 2026-ra is befagyasztotta a nyugdíjakat és a közalkalmazotti béreket, két százalékponttal emelte az általános áfakulcsot, csökkentette az adókedvezmények mértékét és alkalmazási körét, 10 százalékkal emelte az üzemanyagok, a szeszesitalok és a dohányáru jövedéki adóját, az oktatásra fordított állami kiadások csökkentése érdekében pedig az ösztöndíjalap és órabér lefaragását, a kötelező óraszám és osztálylétszám emelését irányozta elő.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
