Csökkentené a kormány az órabéreket, ezért bojkottálhatják a tanévkezdést Romániában az oktatási szakszervezetek

A szűkös költségvetési források miatt a román kormány számos, a tanároknak és óraadóknak kedvezőtlen intézkedést vezetne be. Az oktatási szakszervezetek tanévkezdés helyett tüntetésre készülnek szeptember 8-án.

  • Eduline/MTI

Bojkottálni készülnek Romániában a tanévkezdést és nagyszabású tüntetést rendezek szeptember 8-án a bukaresti kormánypalota előtt a megszorításokkal elégedetlen oktatási szakszervezetek - jelentették be az MTI szerint hétfőn az érdekképviseleti vezetők, miután Ilie Bolojan miniszterelnökkel és Daniel David oktatási miniszterrel egyeztettek.

Nem fog megkezdődni a tanév szeptember 8-án. Az oktatást nem lehet könyvelői szempontok alapján kezelni

- idézte Marius Nistort, a Spiru Haret Szakszervezeti Szövetség elnökét az Adevarul című hírportál. A szakszervezeti vezető szerint a tanévnyitó helyett 30 ezer pedagógus fog aznap a kormány székháza előtt tüntetni, és ha a kormány nem vonja vissza a megszorító intézkedéseket, nagyobb szabású szakszervezeti megmozdulásokra számíthat.

Megszorító intézkedések alatt azt értik, hogy a kormány által kiadott közlemény szerint a szűkös költségvetési források és "az oktatási rendszer realitásai" miatt többek között

  • kötelező óraszámot 18-ról 20-ra emelnék
  • osztálylétszám-növelést vezetnének be, továbbá
  • csökkentenék az óraadó tanárok órabérét.

Simion Hnacescu, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetségének (FSLI) elnöke szerint ez súlyos következményeket von maga után nemcsak a pedagógusok, hanem a diákok számára is.

Ugyanakkor Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a kötelező heti óraszám 18-ról 20 órára emelésével Románia az európai átlaghoz zárkózott fel.

Több munka lesz ugyanazért a pénzért. Ez az igazság. De nyitottak vagyunk az oktatási rendszer egyszerűsítésére, hogy a tanárok ideje és energiája az oktatásra összpontosulhasson

- idézte a miniszterelnököt az Agerpres hírügynökség.

Romániában július végén lépett hatályba a GDP 9 százalékát meghaladó költségvetési hiány csökkentését célzó kormányzati intézkedések első csomagja.

A törvény 2026-ra is befagyasztotta a nyugdíjakat és a közalkalmazotti béreket, két százalékponttal emelte az általános áfakulcsot, csökkentette az adókedvezmények mértékét és alkalmazási körét, 10 százalékkal emelte az üzemanyagok, a szeszesitalok és a dohányáru jövedéki adóját, az oktatásra fordított állami kiadások csökkentése érdekében pedig az ösztöndíjalap és órabér lefaragását, a kötelező óraszám és osztálylétszám emelését irányozta elő.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.