Rekordszámú iskolakezdési támogatást oszt ki a magyar állam, de nem a Magyarországon élő családoknak

Míg a Magyarországon élő magyar családoknak idén is csak a szeptemberi családi pótlék jár korábban a szeptemberi iskolakezdés előtt, addig a magyar állam a határontúli diákok esetében ismét bőkezű. 2022 óta százezer forintnak megfelelő beiskolázási támogatást oszt szét.

  • Székács Linda

Fejenként 100 ezer forintnak megfelelő lej iskolakezdési támogatást oszt szét a magyar állam több mint 200 ezer határon túli magyar családnak a "Szülőföldön magyarul" program keretében - számolt be róla az Mfor.

A lap szerint a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. idén április 8. és május 8. között hirdette meg a támogatási kérelem benyújtását a következő tanévre, amelyre most is a Rákóczi Szövetségnél lehetett pályázni.

Itt erre a kétféle támogatásra lehetett kérelmet benyújtani:

  • Nevelési, oktatási, valamint tankönyv- és taneszköz támogatás – bruttó 100 000 forintnak megfelelő román lej
  • Hallgatói támogatás – bruttó 100 000 forintnak megfelelő lej.

A jelentkezők száma rekordot döntött. A Ráóczi Szövetség szerint annak köszönhetően, hogy az erdélyi, felvidéki, vajdasági, kárpátaljai, muravidéki és horvátországi felhívások idén sikeresebbek voltak, mint a korábbi években.

Összesen 232 004 kérelmet nyújtottak be, amikből végül 227 301-et, vagyis a benyújtott kérelmek 97,8 százalékát bírálták el pozitívan. 142 kérelemmel többet, mint a tavalyi évben.

A nevelési, oktatási, valamint tankönyv- és taneszköz támogatást 217 095 főnek ítélték meg, míg a hallgató támogatást 10 206 főnek.

További 14 308-an egyedi elbírálásban részesültek. Ők olyan tanulók, akik a szórványterületeken rendszeres fakultatív magyarnyelv-oktatásban vagy anyanyelvápoló foglalkozásokon vettek részt a 2024/2025-ös tanévben.

A kérelmek közel kétharmadát Erdélyből, ötödét Felvidékről, 8,6 százalékát Szerbiából, 7,5 százalékát Ukrajnából nyújtották be, míg a horvátországi és szlovéniai kérelmek együttesen sem teszik ki az összes támogatott kérelem egy százalékát.

Azzal kapcsolatban, hogy a Magyarországon élőknek miért nem jár iskolakezdési támogatás, a Miniszterelnöki Sajtóiroda az Mfornak azt írta;

Magyarországon olyan átfogó családtámogatási rendszer működik – az otthonteremtési támogatásoktól kezdve a többgyermekes édesanyák szja-mentességén át az ingyenes tankönyvekig – amely példa nélküli, nem csak Európában, de világszinten is. Bár ezek a támogatási formák a külhoni magyar családok számára nem elérhetőek, a nemzeti kormány célja, hogy őket is támogassa lehetőségeihez mérten, hisz ha egy nemzetrész meggyengül vagy eltűnik, az egyetemes magyar nemzet gyengül meg.

 

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.