Kiemelkedően szerepelt a magyar csapat a fiatal fizikusok nemzetközi versenyén

35 ország diákjai elől szerezték meg a bronzérmet a magyarok.

Nemrég véget ért az International Young Physicists' Tournamentet (IYPT), azaz az Ifjú Fizikusok Nemzetközi Versenye. A rangos megmérettetésen 35 ország középiskolás csapatai vettek részt. A magyar diákok pedig kiváló teljesítménnyel a 11. helyen végeztek, mellyel bronzérmet szereztek - írja az Eötvös Loránd Tudományegyetem.

A verseny különlegessége, hogy a versenyen nem hagyományos feladatokat oldanak meg a résztvevők: a középpontban 17 nyílt végű fizikaprobléma áll, amelyek kapcsán a diákok hosszú hónapokon át végeznek kutatómunkát. A verseny során nemcsak saját eredményeiket mutatják be, hanem más csapatok munkáját is értékelik, vitatják és bírálják – ezzel a tudományos párbeszédre és kritikus gondolkodásra is hangsúlyt fektetve.

 

A magyar csapat tagjai a következő diákok voltak:

  • Bartók Blanka – Budapesti Német Iskola, 12. évfolyam
  • Sipeki Stella – Budapesti Német Iskola, 11. évfolyam
  • Csapó András – Baár–Madas Református Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium, 10. évfolyam
  • Sohajda László Márton – Budapesti Balassi Bálint Nyolcévfolyamos Gimnázium, 12. évfolyam
  • Sztrányai Milán – Budapesti Balassi Bálint Nyolcévfolyamos Gimnázium, 12. évfolyam
Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.