Nincsenek olyan emberek, akik a rendelet szerint felvilágosítást tarthatnának az iskolákban

A rendelet nem veszi figyelembe, hogy a civil szervezetek többségénél önkéntesek dolgoznak.

  • Székács Linda

A tanárokon és egyéb iskolai alkalmazottakon kívül „tanórai vagy egyéb, tanulók részére tartott foglalkozás keretében szexuális kultúrával, nemi élettel, nemi irányultsággal, szexuális fejlődéssel, a kábítószerfogyasztás káros hatásaival, az internet veszélyeivel és egyéb testi és szellemi egészségfejlesztéssel kapcsolatos foglalkozást” csak olyan személy tarthat, akit a jogszabályban kijelölt szervezet nyilvántartásba vett - került bele 2021-ben a köznevelési törvénybe.

Az említett szervekről azonban ezidáig nem döntöttek. A HVG most szúrta ki, hogy négy év után Pintér Sándor belügyminiszter rendeletet hozott arról, hogy a foglalkozást tartó személyekről a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ dönt. Itt kell jelentkeznie a potenciális foglalkozástartónak, és igazolnia, hogy a program "a gyermeknek, tanulónak … alapvető jogait, testi, értelmi, szellemi és erkölcsi fejlődését nem veszélyezteti.”

Vállalnia kell ugyanakkor azt is, hogy

  • van erkölcsi bizonyítványa,
  • szakmai tapasztalata,
  • és a szervezettel munkaviszonyban, egészségügyi szolgálati jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban, vagy megbízási, vállalkozási vagy egyházi szolgálati jogviszonyban áll.

Ez azonban megoldhatatlan. A lap által idézett Civil Közoktatási Platform szerint ugyanis a civil szervezeteknek az esetek többségében nincsenek alkalmazottaik. Önkéntesek dolgoznak náluk, vagy esetleg megbízási szerződéssel, esetleg egyszerűsített foglalkoztatásban alkalmaznak személyeket abban az esetben, ha van rá pályázati pénz. Arra nincs fedezetük, hogy valakit azért vegyenek fel, hogy tartson néhány iskolai foglalkozást.

 

Hozzászólások

Sinka Edit az igazgatói kinevezésekről: Ahol nem érzékeltük a támogatást, ott ideiglenes megoldást kellett alkalmazni

Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.

Magyar Péter: Pár nap múlva az állam veszi át az MCC alapítványának közfeladatait, de az értékes programokat megtartják

Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.

@eduline.hu

5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy

♬ eredeti hang - eduline.hu

Csömör polgármestere szerint tanárok távozásához vezethet a leszavazott igazgató kinevezése, a minisztérium magyarázatát pedig vitatja

Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.

Knausz Imre: a 14 pontos javaslatcsomag „felszabadítani akarja a pedagógusok meglévő energiáit, amiket eddig gúzsba kötöttek a szabályok”

Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.