Nincsenek olyan emberek, akik a rendelet szerint felvilágosítást tarthatnának az iskolákban

A rendelet nem veszi figyelembe, hogy a civil szervezetek többségénél önkéntesek dolgoznak.

  • Székács Linda

A tanárokon és egyéb iskolai alkalmazottakon kívül „tanórai vagy egyéb, tanulók részére tartott foglalkozás keretében szexuális kultúrával, nemi élettel, nemi irányultsággal, szexuális fejlődéssel, a kábítószerfogyasztás káros hatásaival, az internet veszélyeivel és egyéb testi és szellemi egészségfejlesztéssel kapcsolatos foglalkozást” csak olyan személy tarthat, akit a jogszabályban kijelölt szervezet nyilvántartásba vett - került bele 2021-ben a köznevelési törvénybe.

Az említett szervekről azonban ezidáig nem döntöttek. A HVG most szúrta ki, hogy négy év után Pintér Sándor belügyminiszter rendeletet hozott arról, hogy a foglalkozást tartó személyekről a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ dönt. Itt kell jelentkeznie a potenciális foglalkozástartónak, és igazolnia, hogy a program "a gyermeknek, tanulónak … alapvető jogait, testi, értelmi, szellemi és erkölcsi fejlődését nem veszélyezteti.”

Vállalnia kell ugyanakkor azt is, hogy

  • van erkölcsi bizonyítványa,
  • szakmai tapasztalata,
  • és a szervezettel munkaviszonyban, egészségügyi szolgálati jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban, vagy megbízási, vállalkozási vagy egyházi szolgálati jogviszonyban áll.

Ez azonban megoldhatatlan. A lap által idézett Civil Közoktatási Platform szerint ugyanis a civil szervezeteknek az esetek többségében nincsenek alkalmazottaik. Önkéntesek dolgoznak náluk, vagy esetleg megbízási szerződéssel, esetleg egyszerűsített foglalkoztatásban alkalmaznak személyeket abban az esetben, ha van rá pályázati pénz. Arra nincs fedezetük, hogy valakit azért vegyenek fel, hogy tartson néhány iskolai foglalkozást.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.