Több tízezer forintot bukhattok, ha ennyit hiányoztok az iskolából

Az igazolatlan hiányzás nem marad büntetlenül és akár a gyámhivatal bevonásával is járhat.

  • Székács Linda

Fél évre ideglenesen megvonják a családi pótlékot, ha egy tanköteles korú (16 éven aluli) diák igazolatlan hiányzásainak száma eléri az 50 órát, emellett pedig értesítik a gyámhivatalt is és a diákot védelembe vehetik.

Az illetékes EMMI rendelet szerint ennél is komolyabb "retorzió" éri azokat a diákokat, akik már nem tanköteles korúak - tehát betöltötték a 16. életévüket. Az ő esetükben 30 igazolatlan  - alapfokú művészeti iskolában pedig 10 - hiányzást követően megszűnik a tanulói jogviszony.

A rendelet szerint a tanulót - kiskorú tanuló esetén pedig a szülőt - az intézménynek legalább két alkalommal írásban kell figyelmeztetnie az igazolatlan mulasztás következményeire, vagyis arra, hogy

  • 3 óra igazolatlan hiányzás osztályfőnöki figyelmeztetést és a gyermekjóléti szolgálat bevonását vonja maga után,
  • 21 igazolatlan hiányzás után fegyelmi eljárást.

30 igazolatlan hiányzást követően a nem tabköteles korú diákoktól ahogyan aztmár írtuk is, megválnak az intézmények. A tanköteles tanulók 30 igazolatlan hiányzás után is folytathatják a tanulmányaikat, azonban a szüleiket a hatóságok 5 és 150 ezer forint közötti pénzbírságra büntetik - 50 óra után pedig a családi pótlékot is ideiglenesen megvonják.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.