A szigorítás előtt beütemezett diákvízummal kapcsolatos interjúkat még megtarthatják a külképviseletek, de újakat már nem rögzíthetnek a rendszerben.
Felszólította a nagykövetségeket Donald Trump kormánya, hogy függesszék fel az Egyesült Államokban tanulni tervező külföldi diákok vízumkérelmeinek elbírálását – számolt be a BBC. A felfüggesztés „további tájékoztatásig” szól.
A külképviseletek a már beütemezett interjúkat még megtarthatják.
Erre egyébként azért van szükség, mivel a külföldről beutazni vágyóknak – akár tanulás céljából is – át kell esniük egy interjún, hogy megadhassák nekik a beutazási engedélyt. Ilyenkor általában arra kérdeznek rá, hogy milyen célból akarnak kimenni az Egyesült Államokba és meddig szeretnének ott tartózkodni.
A BBC értesülései szerint a felfüggesztés mögött az áll, hogy az amerikai kormányzat szigorúbban szeretné vizsgálni a külföldről beutazó diákok közösségi média tevékenységét.
Nem ez az első drasztikus lépés, amit a Trump-adminisztráció kezdeményezett az egyetemekkel és az oktatással szemben. Többek között március végén egy tollvonással megszüntette az amerikai oktatási minisztériumot. Az egyetemeket pedig felszólította arra, hogy a 2024-es antiszemita megmozdulások után most szolgáltassák ki az intézményekben tanuló külföldi diákok adatait és előéletükkel kapcsolatos anyagaikat. Illetve arra utasították őket, hogy vezessék be a tanárok plágiumellenőrzését és nevezzenek ki független külső ellenőröket az egyetemi tanszékek „nézeti sokszínűségének” biztosítása érdekében.
Ennek pár egyetem eleget tett, hogy elkerülje a szövetségi pénzek megvonását, a Harvard viszont ellenállt, így súlyos retorzióknak nézett elébe. A héten a maradék szövetségi forrásokat is megvonták az egyetemtől, így további életmentő kutatásokat kellett leállítani. Ezen felül pedig a következő szemesztertől kezdve nem fogadhatnak külföldi diákokat, illetve a már ott tanuló diákokat felszólították arra, hogy keressenek másik intézményt, különben megvonják tőlük a diákvízumukat.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
