Felfüggesztette a Trump-kormány a külföldi diákok vízumkérelmeinek elbírálását

A szigorítás előtt beütemezett diákvízummal kapcsolatos interjúkat még megtarthatják a külképviseletek, de újakat már nem rögzíthetnek a rendszerben.

  • Rodler Lili

Felszólította a nagykövetségeket Donald Trump kormánya, hogy függesszék fel az Egyesült Államokban tanulni tervező külföldi diákok vízumkérelmeinek elbírálását – számolt be a BBC. A felfüggesztés „további tájékoztatásig” szól.

A külképviseletek a már beütemezett interjúkat még megtarthatják.

Erre egyébként azért van szükség, mivel a külföldről beutazni vágyóknak – akár tanulás céljából is – át kell esniük egy interjún, hogy megadhassák nekik a beutazási engedélyt. Ilyenkor általában arra kérdeznek rá, hogy milyen célból akarnak kimenni az Egyesült Államokba és meddig szeretnének ott tartózkodni.

A BBC értesülései szerint a felfüggesztés mögött az áll, hogy az amerikai kormányzat szigorúbban szeretné vizsgálni a külföldről beutazó diákok közösségi média tevékenységét.

Nem ez az első drasztikus lépés, amit a Trump-adminisztráció kezdeményezett az egyetemekkel és az oktatással szemben. Többek között március végén egy tollvonással megszüntette az amerikai oktatási minisztériumot. Az egyetemeket pedig felszólította arra, hogy a 2024-es antiszemita megmozdulások után most szolgáltassák ki az intézményekben tanuló külföldi diákok adatait és előéletükkel kapcsolatos anyagaikat.  Illetve arra utasították őket, hogy vezessék be a tanárok plágiumellenőrzését és nevezzenek ki független külső ellenőröket az egyetemi tanszékek „nézeti sokszínűségének” biztosítása érdekében.

Ennek pár egyetem eleget tett, hogy elkerülje a szövetségi pénzek megvonását, a Harvard viszont ellenállt, így súlyos retorzióknak nézett elébe. A héten a maradék szövetségi forrásokat is megvonták az egyetemtől, így további életmentő kutatásokat kellett leállítani. Ezen felül pedig a következő szemesztertől kezdve nem fogadhatnak külföldi diákokat, illetve a már ott tanuló diákokat felszólították arra, hogy keressenek másik intézményt, különben megvonják tőlük a diákvízumukat.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.