"Gyermekem otthoni tanulását, gyakorlását tanácsaival segíti" - ilyen szempontok szerint osztályozhatják a szülők a pedagógusokat a Krétában

Ebben a tanévben már sokadjára kaptak kitöltendő kérdőívet a szülők a gyerekeik iskolai tanulmányi rendszerében, a KRÉTÁ-ban, ahol ezúttal 1-től 5-ös skálán a szülők a gyerekeik pedagógusait értékelhetik. Mutatjuk, milyen szempontok szerint.

  • Székács Linda

Mint ahogy arról korábban már beszámoltunk, a lapunk birtokába került tájékoztató levél alapján ez egy " történelmi pillanat", mert a kérdőívben a szülők "rendezett, szabályozott keretek között, név nélkül" értékelhetik a gyerekeik tanárainak munkáját. Ha pedig sokan beküldik a kérdőíveket, "sok egyéni véleményből egy statisztikailag is értelmezhető, valós kép fog kialakulni a pedagógusok munkájáról", ezek alapján pedig a tanárokat akár az intézményvezetők is értékelhetik.

Hogy pontosan milyen kérdéseke kaptak a szülők a pedagógusok munkájával kapcsolatban, azt a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete a honlapján nyilvánosságra hozta.

1-től 5-ig terjedő skálán kell értékelni, hogy mennyire igazak vagy nem igazak az alábbi állítások egyes pedagógusokra:

  • A pedagógus időben tájékoztatja a szülőket és a tanulókat a programokról, tudnivalókról.
  • Gyermekem otthoni tanulását, gyakorlását tanácsaival segíti.
  • A házi feladatokat, gyermekem munkáit rendszeresen ellenőrzi.
  • A szülőkkel való kommunikációját az együttműködésre való törekvés jellemzi.
  • Értékelése, visszajelzései rendszeresek, a szülő számára is követhetők.
  • Fogadóórán informatív és gyermekem fejlődése szempontjából hasznos tanácsokat ad.
  • Szülői kérdésre időben és pontosan reagál.
  • Segítségért fordulhatok hozzá a gyermekemet érintő problémákkal kapcsolatban.
  • Felismeri a tanuló problémáit, tanulási nehézségeit és képes segítséget nyújtani.
  • A rábízott tanulókat versenyekre, iskolán kívüli programokra viszi.
  • Úgy érzem, gyermekem folyamatosan, megfelelő ütemben fejlődik (az adott tantárgyból) a pedagógus irányítása mellett.
  • Úgy tapasztalom, hogy a pedagógus nemcsak a tantárgyi képességek fejlesztésére törekszik, hanem neveli is a gyermekemet.

Annak ellenére azonban, hogy a levélben megfogalmazott történelmi pillanat szerint az ezekre adott válaszok valós képet adnak majd a pedagógusok munkájáról, a PDSZ szerint ez közel sincs így. Azért, mert

  • a kitöltés nem kötelező, így "teljesen aránytalan, szórt adatok keletkeznek."
  • nincs súlyozás az óraszám, tantárgytípus, csoportlétszám vagy pedagógiai kapcsolat mélysége szerint.
  • a kérdések mögött nincs érett értékelési kultúra, csak szubjektív benyomások.
  • a szülők többsége nem is ismeri a pedagógus munkáját, nem járnak fogadóórákra.

A szülők mellett pedig a tanulók is kaptak kérdőíveket a tanáraik értékelésére. Ők azonban a PDSZ szerint "hajlamosak a kérdőívet az elégedetlenség vagy bosszú eszközeként használni", így ezek a vélemények sem tekinthetőek valósnak és objektívnek.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.