Bár az online ügyintézéssel meggyorsítható, a középiskolai beiratkozáson személyesen is részt kell venni. Mutatjuk, miket vigyetek magatokkal.
Néhány nappal a tanévzárást követően, június 25-én és 26-án szervezik meg a középiskolák a beiratkozásokat a frissen felvett tanulók számára. Ezen személyesen kell részt venni és különféle dokumentumokat magatokkal vinni, ugyanakkor a folyamat jelentősne meggyorsítható, ha előtte már elvégzitek az online beiratkozást a KRÉTÁ-ban. Erre leghamarabb körülbelül egy héttel a személyes beiratkozás előtt lesz lehetőségetek.
Amennyiben már az általános iskolában is a KRÉTA-t használtátok, nincs más teendőtök, mint az ott kapott szülői azonosítóval belépnetek ebben az időszakban, majd az e-Ügyintézés felületén, a „Beiratkozás középfokú intézménybe – BKI” pontot választva megadnotok a kért adatokat. Ezt csak a KRÉTA honlapján keresztül lehet elintézni, a telefonos applikációban nincs rá lehetőség.
Ha azonban nincs KRÉTA-s regisztrációtok, mert az általános iskola nem ezt a felületet használtátok, ide kattintva ideiglenes regisztrációval adhatjátok majd meg a beiratkozáshoz szükséges adatokat. Ezt követően név, születési hely és idő, továbbá az oktatási azonosító (a 7-essel kezdődő, 11 számjegyből álló azonosító a diákigazolványon) alapján a rendszer megkeres a kiválasztott középiskola rendszerében titeket. Ha nem talál meg, arról hibaüzenetet küld, ebben az esetben pedig fel kell vennetek a kapcsolatot a középiskolátokkal.
A személyes alkalomra vinnetek kell majd az itt létrehozott dokumentumokat kinyomtatva és aláírva, emellett pedig be kell mutatnotok
Néhány iskola pedig kéri a sikeres felvételről szóló értesítést is, SNI vagy BTMN esetén az erről szóló szakértői véleményt, továbbá vihetitek magatokkal a korábban igényelt NEK adatlapot is az új diákigazolvány kiállításának elindításához.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
