Kiderült, mennyit keresnek átlagosan bruttóban a pedagógusok

2024-ben a pedagógusok bruttó átlagbére csupán a diplomás átlagbér mintegy 72 százalékát érte el.

A KSH friss adataiból kiderült, hogy 2024-ben a köznevelésben dolgozó pedagógusok átlagbére bruttó 703 223 forint volt, ami nettóban adókedvezmények nélkül 467 643 forintot jelentett. Ebben szerepel többek között az osztályfőnöki pótlék, a természettudományos tárgyak oktatásáért járó illetmény is.

Ehhez képest a diplomás átlagbér 2024-ben is jóval magasabb volt, hiszen az egyetemet végzettek átlagosan bruttóban 970 218 forintot (nettóban, adókedvezmények nélkül 645 194 forintot) kerestek.

Azt azért érdemes megjegyezni, hogy a pedagógusok fizetése 2025 januárjában tovább emelkedett. A bérsávok idéntől az alábbiak szerint alakultak bruttóban:

  • pedagógus I. esetén: 653 100 Ft- 1 290 800 Ft
  • pedagógus II. esetén: 660 400 Ft- 1 375 600 Ft
  • mesterpedagógus esetén: 716 900 Ft- 1 654 400 Ft
  • kutatótanár esetén: 840 000 Ft-1 781600 Ft.

Ez azt jelenti, hogy nettóban (adókedvezmények nélkül), hogy

  • a gyakornokok 426 199 Ft-ot
  • pedagógus I. kategóriában minimum 434 312 Ft-ot
  • pedagógus II. kategóriában minimum 439 166 Ft-ot
  • mesterpedagógusként minimum 476 739 Ft-ot
  • kutatótanár esetében pedig minimum 558 600 Ft-ot vihetnek haza a tanárok havonta.

A pedagógusok fizetésével részletesen ebben a cikkünkben foglalkoztunk.

 

 

    Hozzászólások

    „A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

    Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

    Közoktatás
    Palotás Zsuzsanna

    Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

    Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

    Közoktatás
    Kurucz-Gáspár Tünde

    „Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

    Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

    Közoktatás
    Palotás Zsuzsanna

    Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

    Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.

    Közoktatás
    Palotás Zsuzsanna