Óvodának álcázott családi ház – 150 milliós állami támogatást kaptak rá, de gyereket sosem látott a hely Hadházy szerint

Mint kiemelte az „óvodázás” és a „bölcsődézés” olyan fogalmakká válnak, mint korábban az „olajozás”.

  • Rodler Lili

„Már a táblák is lekerültek erről a 150 millió (!) támogatásból megvett, szép családi háznak kinéző "óvodáról" a 15. kerületben. Amikor tavaly nyáron ott jártam, a "Ribizli óvodáról" és a 150 millió támogatásról szóló táblák még kint voltak, de már akkor sem láttam gyerekeknek nyomát. A honlap szerint itt nyüzsgő gyerekzsivaj van, meg reformpedagógia, de a telefonszámot felhívva egy idős női hang reccsent csak rám, hogy már bezártak.” – derül ki Hadházy Ákos legújabb Facebook bejegyzéséből.

 

Már a táblák is lekerültek erről a 150 millió (!) támogatásból megvett, szép családi háznak kinéző "óvodáról" a 15....

Posted by Hadházy Ákos on Wednesday, May 21, 2025

A történet kísértetiesen hasonlít a Hadházy által a hét elején feltárt rókahegyi bölcsi ürügyén épített luxusingatlan esetéhez. Ami nem is meglepő, mivel az üzemeltető mindkét esetben ugyanahhoz a körhöz köthető.

A posztból az is kiderül, hogy a 15. kerületben elhelyezkedő családi házra hat évvel korábban kapták meg a magánóvoda kialakítására szánt támogatást. Hadházy gyanítja, hogy a kötelező „fenntartási időszak” lejártával szinte azonnal lehúzták a redőnyt – bár feltételezései szerint az is lehet, hogy sose tartották fenn a látszatot.

 

 

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.