63 ezer forintot adományozott beteg iskolatársainak egy ukrán menekült kisfiú Egerben

Mobiltelefonra gyűjtött, helyette viszont az összes megtakarított pénzét a társainak adta.

  • Székács Linda

Három éve érkezett Magyarországra édesanyjával és testvéreivel az az ukrán menekült kisfiú, aki Egerben az összes zsebpénzét; 63 ezer forintot adományozott a Dunchenne-szindrómás, súlyos beteg iskolatársai gyógykezelésére.

Andrej nagylelkű adományáról a napokban az RTL Híradó számolt be. Mint az a riportból kiderül; az egri Hunyadi Mátyás Általános Iskolában az osztályok között vándorol egy persely, amibe a diákok az intézmény két tanulója, Barni és Tálti, az izomsorvadással küzdő testvérek gyógykezelésére dobhatnak adományokat. A háború elől a családjával Magyarországra menekült harmadik osztályos ukrán kisfiú, Andrej, aki tavaly vesztette el az édesapját, ebbe minden megtakarított pénzét beledobta, miután megtudta, hogy iskolatársa csak külföldön, nagyon sok pénzért tudna meggyógyulni.

 

MINDEN PÉNZÉT ODAADTAMinden megtakarított pénzét, 63 ezer forintot odaadott beteg iskolatársának és annak testvérének egy harmadikos ukrán kisfiú Egerben. Andrej a háború elől menekült Magyarországra. Édesapját tavaly vesztette el. Mobilra gyűjtött, de amikor megtudta, hogy a súlyos beteg fiúk gyógykezelésére gyűjtenek az iskolában, minden pénzét a perselybe dobta. Az RTL Híradónak azt mondta: inkább nekik adja a pénzt, hogy ne legyenek betegek.

Posted by RTL Híradó on Saturday, May 17, 2025

Édesanyját az iskola azonnal felhívta, akivel azonban a fia korábban megbeszélte, hogy szeretné a beteg társainak adományozni a pénzét. Korábban mobiltelefonra gyűjtött, de azt fontosabbnak érezte, hogy a társain segítsen.

Rájöttem, hogy inkább nekik adom oda azt a pénzt, hogy ne legyenek betegek

- mondta a kisfiú.

Andrej tanára és a beteg fiúk édesanyja összefogtak és elérték, hogy az egyik hazai cég egy telefont adományozzon a nagylelkű kisfiúnak.

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.