Diákigazolvány-igénylés három egyszerű lépésben

Diákok tucatjainak kell diákigazolványt igényelni a nyári hónapokban, kezdve az első osztályba készülő általános iskolásokkal, majd a kilencedik osztályba, vagy hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba felvett középiskolásokkal, később pedig a frissen felvett egyetemistáknak is új kártyára lesz szüksége. Mutatjuk, hogyan igényelhettek diákigazolványt három egyszerű lépésben.

  • Székács Linda

1. lépés - NEK azonosító

Ahhoz, hogy diákigazolványt tudjatok igényelni, szükségetek lesz egy NEK azonosítóra, amihez be kell mennetek egy közeli okmányirodába.

A "NEK" a Nemzeti Egységes Kártyarendszer rövidítése, ami egy 16 karakter hosszúságú azonosító kód - ez fog szerepelni az igazolványotokon.

Az igényléshez legyen nálatok

  • a lakcímkártyátok,
  • egy személyazonosításra alkalmas okmányotok,
  • szülői kíséret esetén a szülő lakcímkártyája és személyi igazolványa is.

Ha már van ilyenetek, és nem változtak az adataitok, 5 évig felhasználhatjátok a korábbit, így nem kell ismét okmányirodába menni. Ha viszont nincs, készüljetek arra, hogy fotót is fognak csinálni rólatok. Ez kerül majd a plasztikkártyátokra.

2. lépés - Értesíteni kell az iskolát

A NEK azonosító beszerzését követően az illetékes iskolánál kell jelezni az igényt a személyi igazolványra. Az ügyintézőnek ehhez az okményirodában kiállított NEK adatlapra lesz szüksége, illetve a lakcímkártyátokra. Ha ezek megvannak, ő indítja el a kártya igénylését.

Amennyiben szeptembertől egyetemisták lesztek, ti a sikeres felvételit követően a Neptunban tudjátok majd elindítani az igénylést az "Ügyintézés" fül "diákigazolvány igénylés" menüpontban.

3. lépés - Várni

A diákigazolványok kiállítása és postázása általában 30-60 napot vesz igénybe, így legyetek türelemmel. Ameddig nincs kártyátok, az intézményetekben kérhettek ideiglenes diákigazolványt, ami egy nyomtatvány, és amivel ugyanúgy jogosultak vagytok a különféle diákkedvezményekre, mint a kártyával.

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.