Holnap kezdődik az általános iskolai beiratkozás, ezeket a dokumentumokat kell magatokkal vinni

Április 10-én és 11-én, azaz csütörtökön és pénteken tartják az általános iskolák a beiratkozásokat azoknak a tanköteles korú gyerekeknek, akik 2018.09.01 és 2019.08.31. között születtek és így 2025. szeptember 1-jén kezdik az első osztályt. Összegyűjtöttük, milyen dokumentumokra lesz szükségetek.

  • Székács Linda

Bár az előzetes online beiratkozás jelentősen meggyorsítja a folyamatot, a szülőknek személyesen is el kell menniük az általános iskolákba beiratni a gyerekeiket. Többek között azért, mert itt kell nyilatkozniuka közös felügyeleti jogról, vagy amennyiben elváltaltak, vagy más okból kifolyólag egyedül nevelik a gyerekeiket, akkor a gyámhivatalnál kért nyilatkozatot a szülői felügyeleti jog gyakorlásáról, vagy a másik szülő halotti anyakönyvi kivonatát, esetleg a gyámhivatal határozatát, a bíróság ítéletét.

Amennyiben az egyik szülő külföldön él, akkor is szükséges nyilatkoznia vagy személyesen, vagy pedig online.

Mindezek mellett a személyes folyamat során kell bemutatni a beiratkozáshoz szükséges hatósági igazolványokat, dokumentumokat, illetve a nyilatkozatok eredeti példányát is.

A szükséges dokumentumok a következők lehetnek:

  • a gyerek születési anyakönyvi kivonata, vagy személyi igazolványa, esetleg útlevele
  • a diákigazolvány igényléséhez szükséges NEK-adatlap
  • a gyerek lakcímkártyája
  • TAJ-kártyája
  • az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító igazolása (ez lehet óvodai szakvélemény, nevelési tanácsadás keretében végzett iskolaérettségi szakértői vélemény)
  • sajátos nevelési igényű gyerekek esetén a Szakértői Bizottság szakértői véleménye.

Természetesen ezeken kívül az iskola kérhet más dokumentumokat is. Ezekről az iskolák honlapján lehetnek információk.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.