Középiskolai felvételi: mi jön az ideiglenes felvételi jegyzék után?

Sorrendmódosítás, végleges jegyzék, beiratkozás. Mutatjuk, milyen teendőik lesznek még azoknak, akik középiskolába készülnek.

  • Székács Linda

Legkésőbb március 21-én minden középiskola nyilvánosságra hozta a honlapján az ideiglenes felvételi jegyzékeit, amikben megnézhetik a hozzájuk jelentkező diákok, hogy a felvételi követelmények teljesítése után hányadik helyen állnak, aki pedig nem teljesítette követelményeket, annak a neve mellett egy „E” betű szerepel, ami elutasítást jelent. Ezeknek a felvételizőknek nincs esélye a bekerülésre.

Ezzel a középiskolai felvételi igazán mozgalmas és megterhelő időszaka véget ért a diákok számára, további teendőik leginkább már csak az iskoláknak és az Oktatási Hivatalnak lesznek. Kivéve, ha a felvételizők szeretnének élni a sorrendmódosítás lehetőségével, amire március 25-27. között lesz lehetőségük.

Mutatjuk a 100 legjobb gimnázium ideiglenes felvételi listáját.

Milyen időpontokat érdemes észben tartani?

  • Március 25-27.

Ebben az időtartamban módosíthatjátok a korábban megjelölt iskolák sorrendjét.

  • Április 15.

A középiskolák ezen a napon továbbítják az ideiglenes felvételi jegyzékeiket az Oktatási Hivatalnak.

  • Május 5.

Ekkor érkeznek a sikeres felvételről vagy elutasításról szóló határozatok.

  • Június 25-26.

Ekkor lesznek a beiratkozások a középiskolákban.

Mi történik, ha sehová sem vesznek fel?

Azokban az iskolákban, ahol a férőhelyek kevesebb mint 90 százalékát töltötték fel, ebben az időszakban rendkívüli felvételit tartanak.

A rendkívüli felvételi eljárás során azok a diákok jelentkezhetnek egyetlen kiválasztott iskolába, akik a felvételi eljárás során egyetlen megjelölt középiskolába sem jutottak be. Ekkor a jelentkezést már egyénileg kell intézni, közvetlenül a kiválasztott iskolában.

Ha nem válik be az a középiskola amit választok, később felvételizhetek másikba?

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.