Középiskolai felvételi: mi jön az ideiglenes felvételi jegyzék után?

Sorrendmódosítás, végleges jegyzék, beiratkozás. Mutatjuk, milyen teendőik lesznek még azoknak, akik középiskolába készülnek.

  • Székács Linda

Legkésőbb március 21-én minden középiskola nyilvánosságra hozta a honlapján az ideiglenes felvételi jegyzékeit, amikben megnézhetik a hozzájuk jelentkező diákok, hogy a felvételi követelmények teljesítése után hányadik helyen állnak, aki pedig nem teljesítette követelményeket, annak a neve mellett egy „E” betű szerepel, ami elutasítást jelent. Ezeknek a felvételizőknek nincs esélye a bekerülésre.

Ezzel a középiskolai felvételi igazán mozgalmas és megterhelő időszaka véget ért a diákok számára, további teendőik leginkább már csak az iskoláknak és az Oktatási Hivatalnak lesznek. Kivéve, ha a felvételizők szeretnének élni a sorrendmódosítás lehetőségével, amire március 25-27. között lesz lehetőségük.

Mutatjuk a 100 legjobb gimnázium ideiglenes felvételi listáját.

Milyen időpontokat érdemes észben tartani?

  • Március 25-27.

Ebben az időtartamban módosíthatjátok a korábban megjelölt iskolák sorrendjét.

  • Április 15.

A középiskolák ezen a napon továbbítják az ideiglenes felvételi jegyzékeiket az Oktatási Hivatalnak.

  • Május 5.

Ekkor érkeznek a sikeres felvételről vagy elutasításról szóló határozatok.

  • Június 25-26.

Ekkor lesznek a beiratkozások a középiskolákban.

Mi történik, ha sehová sem vesznek fel?

Azokban az iskolákban, ahol a férőhelyek kevesebb mint 90 százalékát töltötték fel, ebben az időszakban rendkívüli felvételit tartanak.

A rendkívüli felvételi eljárás során azok a diákok jelentkezhetnek egyetlen kiválasztott iskolába, akik a felvételi eljárás során egyetlen megjelölt középiskolába sem jutottak be. Ekkor a jelentkezést már egyénileg kell intézni, közvetlenül a kiválasztott iskolában.

Ha nem válik be az a középiskola amit választok, később felvételizhetek másikba?

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.