Elmagyarázzuk egyszerűen, hogyan működik az algoritmus, ami eldönti, ki hova jut be a középiskolai felvételin

Ha sorrendmódosításon gondolkoztok, akkor ezt jó, ha tudjátok.

Március 21-ig minden középiskolának nyilvánosságra kell hoznia az ideiglenes felvételi jegyzékét, amiben minden diák szerepel, aki az adott iskola adott tanulmányi területére jelentkezett.

Az ideiglenes felvételi lista közzététele után március 25-a és 27-e között van lehetőségetek a sorrendmódosításra. Amennyiben több felvételi kérelmeteket is elfogadták, akkor a rangsoroló szoftver az általatok meghatározott sorrend szerint az első olyan tanulmányi területre helyez el titeket, amelyen az iskola jelezte, hogy felvételt nyertetek, és egyben bele is fértek a felvehető létszámba.

Ezzel párhuzamosan azokról a tanulmányi területekről, amelyeket az általatok megadott sorrendben hátrébb szerepelnek, a program törli a jelentkezéseteket.

Így fordulhat elő az, hogy aki a sorban hatvanadik a listán, az is be tud jutni egy 30 fővel meghirdetett tanulmányi területre, mert annyian kiestek előle.

Fontos, ha több iskolához is elegendő pontotok van, csak arra a képzésre kerültök be, mely a sorrendetek szerint a legelső helyen szerepel. Ha ezen szeretnétek változtatni, akkor azt csak a márciusi sorrendmódosítási időszakban megtehetitek.

 

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.