Felháborodtak az állami iskolák igazgatói a XII. kerület március 15-i rendhagyó műsorán

Tiltakozó levelet írtak több, a Hegyvidéken működő állami fenntartású iskola igazgatói Kovács Gergely XII. kerületi polgármesternek a március 15-i megemlékezésre szervezett programjuk miatt.

„Pedagógusként, de különösen az iskolák felelős vezetőiként kötelességünk kiállni a gyermeke védelme érdekében, mely ezen a rendezvényen súlyos csorbát szenvedett.”

- olvasható az igazgatók levelében, amit Fonti Krisztina fideszes képviselő tett közzé közösségi oldalán, amiben kiemelték, hogy szerintük a nemzeti ünnepünkhöz minden szempontból méltatlan volt a műsorban részt vevő Pion István és az Amoeba zenekar előadása.

Szerintük ugyanis az előadott dalok szövegei szembemennek mindazzal, amit „az iskolákban oktatunk, amiért nevelünk és dolgozunk, amit pedagógusként és közösségként képviselünk.”

A levélre Kovács Gergely reagált is, akit megdöbbentett, hogy nem múlhat el ünnep gyűlölködés vagy félelemkeltés nélkül. Valamint reméli, hogy a képviselő az Orbán Viktor ünnepi beszédében elhangzottakért is szót emel, amelyben „civil aktivistákat, bírókat és újságírókat poloskához hasonlít.”

Kovács szerint a képviselőnek azzal volt problémája, hogy slam poetry volt a XII. kerületi megemlékezés programjában.

„A slammel az volt a célunk, hogy olyan generációkat is megszólítsunk, akik általában távol maradnak az ilyen megemlékezésektől.”

- írja Kovács Gergely, aki posztjában meg is osztotta a műsor felvételét, melyben az egész slam poetry előadást is végig lehet nézni:

 

Pion István pedig Facebookon osztotta meg a műsorban elhangzott egyik verset, aki a felháborodást követően meghívta Fonti Krisztinát, hogy menjen el egy jövőbeni fellépésre, ugyanis a szombati rendezvényen nem volt jelen, így szívesen felírná a vendéglistára, hogy pótolhassa ezt a hiányt.

 

 

 

Nyitókép: Buda Környéki Televízió (BKTV) - Youtube

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.