Március 3-tól egészen március 20-ig hívhatják be szóbeli beszélgetésre azokat a középiskolába készülő diákokat, akik olyan intézménybe jelentkeznek, ahol szóbeli felvételi is feltétele a sikeres bekerülésnek.
Egyes intézményekben a szóbeli meghallgatásokra minden diákot behívnak, aki a jelentkezési lapján megjelölte az adott középiskolát, máshol azonban csak azok mehetnek szóbelire, akik a központi írásbeli felvételi vizsgán (és egyes esetekben az általános iskolai eredményeik alapján) elérnek egy az intézmény által meghatározott pontszámot.
Korábbi cikkünkben összegyűjtöttük, hogy mely időpontokban szervezik a szóbeliket az elitgimik.
Amennyiben az iskolák ponthatárhoz kötötték a szóbelire való behívást, azt az intézmény honlapján teszik közzé, vagy tájékoztatást küldenek a felvételiző diákoknak.
A VII. Kerületi Madách Imre Gimnáziumban például 63 ponttól hívják be a jelentkezőket a szóbeli felvételire. A VI. Kerületi Szinyei Merse Pál Gimnáziumban tagozatonként eltér, hogy hány ponttól hívják be a felvételizőket: német tagozatra 100 pont, angol tagozatra 117 pont, az összes további tagozatra pedig 110 pont a behívási ponthatár.
Arról, hogy egyes iskolák milyen ponthatárokkal hívják be szóbelizni a nyolcadikos felvételizőket, az alábbi cikkünkben olvashattok:
Idén mintegy 140 ezren jelentkeztek felsőoktatási képzésre, ebből viszont mindössze 33 ezren mesterszakra, de még kevesebben vannak az első helyes jelentkezők, 11 ezren. De milyen pozíciókba lehet továbbmenni a mesterszakok után, és mennyit lehet keresni velük? Ezt járjuk most körbe.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Pedagógusbérek, a 2026/2027-es tanév rendje, a tankerületi iskolák autonómiájának növelése, a szakképzés szabályai és a digitális képzések beszerzésének egyszerűsítése – ezekben a témákban indított társadalmi egyeztetést az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a megalakulása óta eltelt három hónapban.
Egységes bölcsődei bértábla bevezetését és átfogó bérrendezést sürget a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ). A szervezet szerint jelenleg akár bruttó 200-300 ezer forintos fizetéskülönbség is kialakulhat ugyanazon intézményben, hasonló szakmai tapasztalattal dolgozó munkatársak között attól függően, hogy melyik bérrendszer vonatkozik rájuk.
Milyen legyen a 21. századi egyetem, és milyen készségekre lenne szükségük a hallgatóknak? Hogyan lehetne könnyebb a középiskola és az egyetem közötti átmenet? Többek között ilyen kérdésekről beszélgetett fiatalokkal az EFOTT-on Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter.
Mutatjuk, hogyan alakultak a ponthatárok intézményenként.
Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke a Start című műsorban több olyan szempontot is felvillantott, amelyet szerinte egy új teljesítményértékelési rendszer kidolgozásakor figyelembe kell venni. Szerinte az új modellt nem lehet a szakmai szervezetek bevonása nélkül megalkotni.
Már az első egyeztetések eredményt hoztak a pedagógusok sztrájkjogáról.
