Kezdődnek a 2025-ös középiskolai szóbeli felvételik

Március 3-tól egészen március 20-ig hívhatják be szóbeli beszélgetésre azokat a középiskolába készülő diákokat, akik olyan intézménybe jelentkeznek, ahol szóbeli felvételi is feltétele a sikeres bekerülésnek.

Egyes intézményekben a szóbeli meghallgatásokra minden diákot behívnak, aki a jelentkezési lapján megjelölte az adott középiskolát, máshol azonban csak azok mehetnek szóbelire, akik a központi írásbeli felvételi vizsgán (és egyes esetekben az általános iskolai eredményeik alapján) elérnek egy az intézmény által meghatározott pontszámot.

Korábbi cikkünkben összegyűjtöttük, hogy mely időpontokban szervezik a szóbeliket az elitgimik.

Amennyiben az iskolák ponthatárhoz kötötték a szóbelire való behívást, azt az intézmény honlapján teszik közzé, vagy tájékoztatást küldenek a felvételiző diákoknak.

A VII. Kerületi Madách Imre Gimnáziumban például 63 ponttól hívják be a jelentkezőket a szóbeli felvételire. A VI. Kerületi Szinyei Merse Pál Gimnáziumban tagozatonként eltér, hogy hány ponttól hívják be a felvételizőket: német tagozatra 100 pont, angol tagozatra 117 pont, az összes további tagozatra pedig 110 pont a behívási ponthatár.

Arról, hogy egyes iskolák milyen ponthatárokkal hívják be szóbelizni a nyolcadikos felvételizőket, az alábbi cikkünkben olvashattok:

Hozzászólások

Müller Anna szerint a pedagógusok értékelésének osztálytermi megfigyelésre és többforrású visszajelzésre kell épülnie

A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Csak bruttó 3045 forint jár egy emelt érettségi kijavításáért a tanároknak, az újraérettségizők viszont 81 ezer forintot fizetnek

Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.