Március 3-tól egészen március 20-ig hívhatják be szóbeli beszélgetésre azokat a középiskolába készülő diákokat, akik olyan intézménybe jelentkeznek, ahol szóbeli felvételi is feltétele a sikeres bekerülésnek.
Egyes intézményekben a szóbeli meghallgatásokra minden diákot behívnak, aki a jelentkezési lapján megjelölte az adott középiskolát, máshol azonban csak azok mehetnek szóbelire, akik a központi írásbeli felvételi vizsgán (és egyes esetekben az általános iskolai eredményeik alapján) elérnek egy az intézmény által meghatározott pontszámot.
Korábbi cikkünkben összegyűjtöttük, hogy mely időpontokban szervezik a szóbeliket az elitgimik.
Amennyiben az iskolák ponthatárhoz kötötték a szóbelire való behívást, azt az intézmény honlapján teszik közzé, vagy tájékoztatást küldenek a felvételiző diákoknak.
A VII. Kerületi Madách Imre Gimnáziumban például 63 ponttól hívják be a jelentkezőket a szóbeli felvételire. A VI. Kerületi Szinyei Merse Pál Gimnáziumban tagozatonként eltér, hogy hány ponttól hívják be a felvételizőket: német tagozatra 100 pont, angol tagozatra 117 pont, az összes további tagozatra pedig 110 pont a behívási ponthatár.
Arról, hogy egyes iskolák milyen ponthatárokkal hívják be szóbelizni a nyolcadikos felvételizőket, az alábbi cikkünkben olvashattok:
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
