A BRFK vádemelést javasol az újbudai óvodai szexuális erőszak ügyében

A tavaly márciusban őrizetbe vett pedagógiai asszisztens december elejéig elmegyógyintézetben töltötte a letartóztatását, azóta bűnügyi felügyelet alá vették.

  • Rodler Lili

A nevelésére, felügyeletére, gondozására bízott, tizenkettedik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett szexuális erőszak bűntett megalapozott gyanúja miatt javasol az ügyészségnek vádemelést a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) az ellen a 27 éves férfi ellen, aki egy XI. kerületi óvodában dolgozott pedagógiai asszisztensként – olvasható a police.hu csütörtöki közleményében.

A pedofilügyre tavaly márciusban derült fény, amikor a Gazdagréti Szivárvány Óvoda egyik pedagógiai asszisztensét elbocsájtották, majd a rendőrség őrizetbe is vette kiskorú szexuális kényszerítés gyanúja miatt. Ahogy tavaly írtunk is róla, a 27 éves fiatalra az elbocsájtást megelőző munkahelyén is érkezett panasz, onnan viszont akkor nem rúgták ki, hanem áthelyezték a gazdagréti intézménybe.

Az elbocsájtását megelőzően a férfi már hat éve dolgozott az újbudai óvodának. A közleményből az is kiderült, hogy a BRFK XI. kerületi Rendőrkapitányság először szexuális kényszerítéssel gyanúsította meg a volt dolgozót, majd megállapították, hogy a tette súlyosabb bűncselekménynek minősül. A büntetőeljárás adatai szerint még 2023 év végén a férfi nemi vágyának felkeltése, kielégítése érdekében egy kiscsoportos gyermeket vett rá arra, hogy a ruháján keresztül intim helyen érintse meg, és erről telefonjával fényképeket is készített. – A gyermek fizikai sérülést nem szenvedett.

A férfi az eljárás során nem tett vallomást, a BRFK nyomozói a szükséges eljárást elvégezték és az ügy iratait vádemelési javaslattal küldték tovább az ügyészségre.

A gyanúsításban szereplő bűncselekmény öt évtől húsz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő – tették hozzá.

 

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.