Kompetenciamérés 2025: ilyen jellegű feladatokra lehet számítani német nyelvből

Tudásszint alapján lehet válogatni, így mindenki a neki megfelelő feladatokkal gyakorolhat.

  • Rodler Lili

A német nyelvi mérésnél, akár csak az érettséginél, három komponenst néznek a feladatoknál. Az olvasott szöveg értését, a szövegalkotás elemeit és a hallott szöveg értését.

A gyakorláshoz a különböző feladatokat szintezve tüntették fel az Oktatási Hivatal oldalán, A1-től egészen B2-ig, így a nektek megfelelő tudásszint szerint tudtok gyakorolni. A feladatok online formában tekinthetőek meg, és javasoljuk is, hogy így oldjátok meg őket, mivel 2022 óta a kompetenciamérések digitális úton zajlanak.

A1-es szinten az olvasott szövegértés feladatnál rendszerint egy rövid, 2-3 soros szöveggel találkozhattok, ahol a leírtaknak címet kell választani a felsorolt lehetőségek közül. De akad olyan is, mint például a Szabadban című feladat, ahol a megfelelő pár szavas leírást kell kiválasztani a feltüntetett képhez.

Szövegalkotás esetében kaphattok olyan feladatot, ahol ki kell egészítenetek a lyukas szövegtörzset a megfelelő névelővel, vagy ragozott igével. Vagy esetleg egy párbeszédet kell befejeznetek az oda passzoló mondattal, mint a Mozi nevű feladatban.

Az A2-es szintű feladatok is hasonlóan vannak felépítve, mint az A1-es, viszont itt már találkozhattok hosszabb szövegekkel is. Tipikus feladat az olvasott szövegértésre, hogy több kép közül kell kiválasztanotok a megfelelőt a feltüntetett leírásokhoz. Szövegalkotásnál pedig már több üresen hagyott helyet kell kitöltenetek a megfelelő kifejezéssel.

B1 és B2-es szinten már ragozott igéket kell a megfelelő igeidő szerint a rövid szövegben elhelyezni, illetve eldönteni, hogy melyik állítás igaz a szöveg alapján.

Hallott szövegértés esetében csak A1-től B1-ig tudtok gyakorolni. Rendszerint egy rövid, pár perces hanganyagot hallotok, amiből a legkönnyebb szinten ki kell válasszátok, hogy miről is szólt a hanganyag, a legnehezebb szinten pedig el kell döntenetek, hogy melyik állítás igaz vagy hamis.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.