Tudásszint alapján lehet válogatni, így mindenki a neki megfelelő feladatokkal gyakorolhat.
A német nyelvi mérésnél, akár csak az érettséginél, három komponenst néznek a feladatoknál. Az olvasott szöveg értését, a szövegalkotás elemeit és a hallott szöveg értését.
A gyakorláshoz a különböző feladatokat szintezve tüntették fel az Oktatási Hivatal oldalán, A1-től egészen B2-ig, így a nektek megfelelő tudásszint szerint tudtok gyakorolni. A feladatok online formában tekinthetőek meg, és javasoljuk is, hogy így oldjátok meg őket, mivel 2022 óta a kompetenciamérések digitális úton zajlanak.
A1-es szinten az olvasott szövegértés feladatnál rendszerint egy rövid, 2-3 soros szöveggel találkozhattok, ahol a leírtaknak címet kell választani a felsorolt lehetőségek közül. De akad olyan is, mint például a Szabadban című feladat, ahol a megfelelő pár szavas leírást kell kiválasztani a feltüntetett képhez.
Szövegalkotás esetében kaphattok olyan feladatot, ahol ki kell egészítenetek a lyukas szövegtörzset a megfelelő névelővel, vagy ragozott igével. Vagy esetleg egy párbeszédet kell befejeznetek az oda passzoló mondattal, mint a Mozi nevű feladatban.
Az A2-es szintű feladatok is hasonlóan vannak felépítve, mint az A1-es, viszont itt már találkozhattok hosszabb szövegekkel is. Tipikus feladat az olvasott szövegértésre, hogy több kép közül kell kiválasztanotok a megfelelőt a feltüntetett leírásokhoz. Szövegalkotásnál pedig már több üresen hagyott helyet kell kitöltenetek a megfelelő kifejezéssel.
B1 és B2-es szinten már ragozott igéket kell a megfelelő igeidő szerint a rövid szövegben elhelyezni, illetve eldönteni, hogy melyik állítás igaz a szöveg alapján.
Hallott szövegértés esetében csak A1-től B1-ig tudtok gyakorolni. Rendszerint egy rövid, pár perces hanganyagot hallotok, amiből a legkönnyebb szinten ki kell válasszátok, hogy miről is szólt a hanganyag, a legnehezebb szinten pedig el kell döntenetek, hogy melyik állítás igaz vagy hamis.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
