Megvan, hány nagycsoportos esetében kérték a szülők az Oktatási Hivataltól plusz egy év ovit

Mivel még folyamatban vannak az eljárások, egyelőre nem tudni, hogy a beérkezett kérelmek hány százalékát fogadják el.

Idén 24 124 augusztus 31-ig a hatéves, azaz a tanköteles kort elérő nagycsoportos esetében kérték a szülők az iskolakezdés halasztását az Oktatási Hivatalnál - írja a Népszava. Ez kicsivel több, a tavalyi 23,3 ezernél.

A korábbi évek statisztikái alapján 10 gyerekből 9 még maradhat egy évet az óvodában, várhatóan az arányok idén is hasonlóan alakulnak.

Miklós György, a Szülői Hang képviselője a lapnak úgy fogalmazott, hogy a szülők az elmúlt években megtanulták a kérvényezési folyamatot, egyre többen élnek a lehetőséggel, ennek ellenére még mindig sokan lemaradnak a plusz egy év ovi kérelmezéséről.

Miklós kitért arra is, hogy a 2020-as szigorításokat követően az első osztályosok körében lett a legmagasabb, tartósan 4 százalék feletti, az évismétlők aránya.

A Szülői Hang 2024/2025-ös tanévre vonatkozó adatai szerint a beadott kérelmek mintegy 51 százalékánál alapból megadták a plusz egy év ovit, azonban az esetek 49 százalékában szakszolgálathoz küldték a gyereket. Valamelyest talán megnyugvásra adhat okot, hogy a szervezethez nem érkezett egyből elutasításról jelzés.

Azt is fontos kiemelni, hogy a szakszolgálathoz küldött nagycsoportosok 93 százaléka a vizsgálat után maradhatott még egy évet az oviban.

 

 

 

 

 

 

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.

Felsőoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde