Mivel még folyamatban vannak az eljárások, egyelőre nem tudni, hogy a beérkezett kérelmek hány százalékát fogadják el.
Idén 24 124 augusztus 31-ig a hatéves, azaz a tanköteles kort elérő nagycsoportos esetében kérték a szülők az iskolakezdés halasztását az Oktatási Hivatalnál - írja a Népszava. Ez kicsivel több, a tavalyi 23,3 ezernél.
A korábbi évek statisztikái alapján 10 gyerekből 9 még maradhat egy évet az óvodában, várhatóan az arányok idén is hasonlóan alakulnak.
Miklós György, a Szülői Hang képviselője a lapnak úgy fogalmazott, hogy a szülők az elmúlt években megtanulták a kérvényezési folyamatot, egyre többen élnek a lehetőséggel, ennek ellenére még mindig sokan lemaradnak a plusz egy év ovi kérelmezéséről.
Miklós kitért arra is, hogy a 2020-as szigorításokat követően az első osztályosok körében lett a legmagasabb, tartósan 4 százalék feletti, az évismétlők aránya.
A Szülői Hang 2024/2025-ös tanévre vonatkozó adatai szerint a beadott kérelmek mintegy 51 százalékánál alapból megadták a plusz egy év ovit, azonban az esetek 49 százalékában szakszolgálathoz küldték a gyereket. Valamelyest talán megnyugvásra adhat okot, hogy a szervezethez nem érkezett egyből elutasításról jelzés.
Azt is fontos kiemelni, hogy a szakszolgálathoz küldött nagycsoportosok 93 százaléka a vizsgálat után maradhatott még egy évet az oviban.
Milyen fenntartói rendszer képes biztosítani a magyar közoktatás fejlődését a következő húsz-harminc évben? Miért lenne érdemes újragondolni a tankerületi tanács intézményét és ebben hogyan vehetnének részt az önkormányzatok? Pukli István írása.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
