Az oktatást segítők bérrendezését követeli a PDSZ

Óriási a bérfeszültség a pedagógusok és az oktatást-nevelést segítők között.

  • Székács Linda

Aláírásgyűjtést indított a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, követelik az oktatást segítő dolgozók bérrendezését.

Az Eduline-on decemberben írtunk arról, hogy a "dajkák és óvodapedagógust segítők" csoportjának vezetője, Lőrincz Tiborné Pudics Éva szerint égetően szükséges a nevelést és oktatást közvetlenül segítő dolgozók (noks) béremelése. Ebbe a kategóriába tartoznak a dajkák, könyvtárosok, pedagógiai asszisztensek, gyógypedagógiai asszisztensek, gyermek- és ifjúságvédelmi támogatók, gyógytornászok, intézményi titkárok, ápolók, rendszergazdák, laboránsok, gondozók, takarítók, szakorvosok, úszómesterek, gazdasági, ügyviteli, műszaki és kisegítő munkakörökben dolgozók, és a szakképzésben a nem oktatói munkakörben dolgozók, akik - szemben a pedagógusokkal - 2025-től csak annyival keresnek többet, amennyivel a minimálbér és a garantált bérminimum összege növekedett.

Ez a minimálbér esetében +9 százalékot jelentett, ami által a minimálbér összege bruttó 290 800 forintra emelkedett (nettó 193 ezer) január 1-től, a garantált bérminimum esetén pedig 7 százalékkal nőttek a fizetések bruttó 348 820 forintra (nettó 231 ezer).

Kivételt képeznek azok a NOKS-os dolgozók, akik rendelkeznek diplomával. Ők ugyanis a garantált bérminimum mellé plusz 7 százalékos emelést kaptak, amire a kormány 10 százalékos fedezetet biztosított, ám a fennmaradó 3 százalékról Lőrincz Tiborné szerint az óvodákat fenntartó önkormányzatok dönthetnek. Nem világos, hogy milyen szempontok alapján.

Míg a pedagógusok bére tehát január 1-től gyakornok esetén bruttó 640 990 forint,

  • pedagógus I. kategóriában 653 100 ft - 1 290 800 ft,
  • pedagógus II. kategóriában 660 400 ft - 1 375 600 ft,
  • mesterpedagógus esetén 716 900 ft - 1 654 400 ft,
  • kutatótanár esetén pedig 840 000 ft - 1 781 600

között alakul, a noks-os dolgozók továbbra is éhbérért dolgoznak, ami Lőrinczné szerint bérfeszültséget teremt az óvodákban és iskolákban.

"Jelenleg nincs kiszámítható életpályájuk, tisztes megélhetést sem tudnak maguknak biztosítani. Mindeközben sokszor nemcsak a saját munkakörüknek megfelelő munkákat látnak el, hanem további, az intézményben aktuálisan be nem töltött munakakörökhöz tartozó feladatokkal is megbízzák őket, ez is jelentős leterheltséget és sokszor kifizetetlen túlmukát jelent számukra" - írja a PDSZ az aHang felületén indított petíciójában.

Az aláírás mellett arra is buzdítanak, hogy az ügy támogatói küldjenek levelet az illetékes minisztériumoknak és minisztereknek. Pintér Sándor belügyminiszternek, Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszternek és Nagy István agrárminiszternek.

 

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.