Középiskolai felvételi 2025: eddig hozzák a tavalyi átlagpontszámokat a nyolcadikosok a központi írásbelin

Bár még nagyon kevés iskola tette közzé a központi írásbeli pontszámokat, de eddig úgy néz ki, hogy a tavalyinál jobb eredményeket értek el a nyolcadikosok.

  • Rodler Lili

Január 18-án több mint 51 ezer nyolcadikos diák írta meg a központi írásbeli felvételi vizsgát magyarból és matematikából. A diákok többsége azt nyilatkozta a megmérettetésről, hogy nem érték őket nagy meglepetések, de voltak trükkösebb feladatok.

A vizsga óta sorra osztják meg az intézmények az eredményeket, hiszen a javítása és a bemutatása szombattól számított nyolc napon belül meg kell történnie. A sulinavigátor.hu idén is készített egy diagramot, amiből látható, hogy a tavalyi évhez képest milyen átlagot produkáltak az adott intézményben író gyerekek a vizsgán.

Fontos kiemelni, hogy a kimutatásban szereplő, privát gyűjtésből származó, nem reprezentatív adatok csupán előzetes tájékozódásra szolgálnak. Illetve az iskolák által közzétett információk alapján kalkulált diagramok nem tartalmazzák valamennyi írásbeli vizsgát szervező helyszín átlagpontszám-adatait.

 

sulinavigátor.hu

A lista, így a diagram is, folyamatosan bővül, de jelenleg úgy néz ki, hogy eddig a nyolcadikosok átlaga matekból 1550 fő eredményéből 23,88 pont. (Tavaly 21,8 pont volt.)

A magyar kapcsán eddig az látható, hogy a diákok átlagosan 31,25 pontot értek el. Így eddig úgy néz ki, hogy tavalyhoz képest javítottak, mivel akkor a 29,5 volt a végső átlagpontszám.

Az összesített átlagpontszámot nézve idén eddig (1550 fővel) 55,12 pontot értek el a nyolcadikosok. Az előző évben (44794 fővel) 50,5 átlagpontszámot kalkuláltak.

Mint már említettük, még rengeteg iskola a napokban fogja megosztani a vizsgázókkal az eredményeiket. Az eredményeket mi is nyomon követjük és alábbi cikkünkbe, folyamatosan bővítve fel is tüntetjük:

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.