Középiskolai felvételi 2025: eddig hozzák a tavalyi átlagpontszámokat a nyolcadikosok a központi írásbelin

Bár még nagyon kevés iskola tette közzé a központi írásbeli pontszámokat, de eddig úgy néz ki, hogy a tavalyinál jobb eredményeket értek el a nyolcadikosok.

  • Rodler Lili

Január 18-án több mint 51 ezer nyolcadikos diák írta meg a központi írásbeli felvételi vizsgát magyarból és matematikából. A diákok többsége azt nyilatkozta a megmérettetésről, hogy nem érték őket nagy meglepetések, de voltak trükkösebb feladatok.

A vizsga óta sorra osztják meg az intézmények az eredményeket, hiszen a javítása és a bemutatása szombattól számított nyolc napon belül meg kell történnie. A sulinavigátor.hu idén is készített egy diagramot, amiből látható, hogy a tavalyi évhez képest milyen átlagot produkáltak az adott intézményben író gyerekek a vizsgán.

Fontos kiemelni, hogy a kimutatásban szereplő, privát gyűjtésből származó, nem reprezentatív adatok csupán előzetes tájékozódásra szolgálnak. Illetve az iskolák által közzétett információk alapján kalkulált diagramok nem tartalmazzák valamennyi írásbeli vizsgát szervező helyszín átlagpontszám-adatait.

 

sulinavigátor.hu

A lista, így a diagram is, folyamatosan bővül, de jelenleg úgy néz ki, hogy eddig a nyolcadikosok átlaga matekból 1550 fő eredményéből 23,88 pont. (Tavaly 21,8 pont volt.)

A magyar kapcsán eddig az látható, hogy a diákok átlagosan 31,25 pontot értek el. Így eddig úgy néz ki, hogy tavalyhoz képest javítottak, mivel akkor a 29,5 volt a végső átlagpontszám.

Az összesített átlagpontszámot nézve idén eddig (1550 fővel) 55,12 pontot értek el a nyolcadikosok. Az előző évben (44794 fővel) 50,5 átlagpontszámot kalkuláltak.

Mint már említettük, még rengeteg iskola a napokban fogja megosztani a vizsgázókkal az eredményeiket. Az eredményeket mi is nyomon követjük és alábbi cikkünkbe, folyamatosan bővítve fel is tüntetjük:

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.