A leírások néha zavarosak voltak, de a fogalmazás könnyű volt - ilyennek látták a hatodikosok a központi írásbelit

Megkérdeztük a hatodikos diákokat, milyennek érezték a magyar és matek központi írásbelit. Mutatjuk, mi volt a véleményük.

A közel 68 ezer diák közül mintegy 10 ezer hatodikos írta meg szombaton a központi középiskolai felvételit. A hatodikosoknak a nyolcadikosokhoz hasonlóan is kétszer 45 percük volt az 50-50 pontos magyar és a matek feladatsorra.

Csabának, aki Budapesten tanul, bár sokat készült, nem lett olyan jó ez a vizsga, mint amire számított, valamint az időt is kevésnek tartotta. A 2024-es feladatokat könnyebbnek találta a mostaninál. Szerinte a magyar feladatlapon a szólások és közmondások közül kevésbé köztudott példákat kaptak. Azonban azt is hozzátette, hogy az a feladat kifejezetten tetszett neki, amelyben X-szel kellett jelölni az igaz állításokat.

A szintén Budapesten tanuló Misi, aki január eleje óta készült komolyabban a vizsgára, azt mesélte, hogy otthon gyakorlás közben jobbakat írt, mint most, de azért így sem volt olyan nehéz. A feladatok nem okoztak neki nagyobb gondot, de elmondása szerint a leírások többször is összezavaróak voltak. Ő a matematikát érezte jobbnak, a magyar ugyanis kicsit más volt, mint az eddigi években. Az első feladathoz hasonló típussal még nem igazán találkozott a második pedig egy „szemfülesebb” feladat volt.

A Pest vármegyében tanuló Alex szerint az előző évekhez képest az idei központi írásbeli viszonylag könnyű volt. A hatodikos diák két hetet készült a vizsgára, amelyhez az előző évek feladatsorait használta gyakorlásként. Mivel Alex rendszeresen jár matekversenyekre és felkészítő tanára is volt, így ő a matematikát érezte a jobbnak, amit 15 perccel korábban be is tudott fejezni. Az alapműveletek pedig kifejezetten könnyűnek találta.

Azonban a magyarnál még jól jött volna egy kis plusz idő. Ő is találkozott olyan feladatokkal, amelyeket előtte nem gyakorolt. Ilyen volt például az a rész is, amelyben kifejezéseket kellett írni négy betűből. A fogalmazás viszont könnyű volt. Itt egy történetet kellett folytatnia, amelyben pár lány leutazotta a Balatonra, és az üres strandon egy csillógó tárgyat vettek észre a vízben.

A központi felvételiről szóló tudósításunkat itt nézhetitek meg:

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.