A leírások néha zavarosak voltak, de a fogalmazás könnyű volt - ilyennek látták a hatodikosok a központi írásbelit

Megkérdeztük a hatodikos diákokat, milyennek érezték a magyar és matek központi írásbelit. Mutatjuk, mi volt a véleményük.

A közel 68 ezer diák közül mintegy 10 ezer hatodikos írta meg szombaton a központi középiskolai felvételit. A hatodikosoknak a nyolcadikosokhoz hasonlóan is kétszer 45 percük volt az 50-50 pontos magyar és a matek feladatsorra.

Csabának, aki Budapesten tanul, bár sokat készült, nem lett olyan jó ez a vizsga, mint amire számított, valamint az időt is kevésnek tartotta. A 2024-es feladatokat könnyebbnek találta a mostaninál. Szerinte a magyar feladatlapon a szólások és közmondások közül kevésbé köztudott példákat kaptak. Azonban azt is hozzátette, hogy az a feladat kifejezetten tetszett neki, amelyben X-szel kellett jelölni az igaz állításokat.

A szintén Budapesten tanuló Misi, aki január eleje óta készült komolyabban a vizsgára, azt mesélte, hogy otthon gyakorlás közben jobbakat írt, mint most, de azért így sem volt olyan nehéz. A feladatok nem okoztak neki nagyobb gondot, de elmondása szerint a leírások többször is összezavaróak voltak. Ő a matematikát érezte jobbnak, a magyar ugyanis kicsit más volt, mint az eddigi években. Az első feladathoz hasonló típussal még nem igazán találkozott a második pedig egy „szemfülesebb” feladat volt.

A Pest vármegyében tanuló Alex szerint az előző évekhez képest az idei központi írásbeli viszonylag könnyű volt. A hatodikos diák két hetet készült a vizsgára, amelyhez az előző évek feladatsorait használta gyakorlásként. Mivel Alex rendszeresen jár matekversenyekre és felkészítő tanára is volt, így ő a matematikát érezte a jobbnak, amit 15 perccel korábban be is tudott fejezni. Az alapműveletek pedig kifejezetten könnyűnek találta.

Azonban a magyarnál még jól jött volna egy kis plusz idő. Ő is találkozott olyan feladatokkal, amelyeket előtte nem gyakorolt. Ilyen volt például az a rész is, amelyben kifejezéseket kellett írni négy betűből. A fogalmazás viszont könnyű volt. Itt egy történetet kellett folytatnia, amelyben pár lány leutazotta a Balatonra, és az üres strandon egy csillógó tárgyat vettek észre a vízben.

A központi felvételiről szóló tudósításunkat itt nézhetitek meg:

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.