A leírások néha zavarosak voltak, de a fogalmazás könnyű volt - ilyennek látták a hatodikosok a központi írásbelit

Megkérdeztük a hatodikos diákokat, milyennek érezték a magyar és matek központi írásbelit. Mutatjuk, mi volt a véleményük.

A közel 68 ezer diák közül mintegy 10 ezer hatodikos írta meg szombaton a központi középiskolai felvételit. A hatodikosoknak a nyolcadikosokhoz hasonlóan is kétszer 45 percük volt az 50-50 pontos magyar és a matek feladatsorra.

Csabának, aki Budapesten tanul, bár sokat készült, nem lett olyan jó ez a vizsga, mint amire számított, valamint az időt is kevésnek tartotta. A 2024-es feladatokat könnyebbnek találta a mostaninál. Szerinte a magyar feladatlapon a szólások és közmondások közül kevésbé köztudott példákat kaptak. Azonban azt is hozzátette, hogy az a feladat kifejezetten tetszett neki, amelyben X-szel kellett jelölni az igaz állításokat.

A szintén Budapesten tanuló Misi, aki január eleje óta készült komolyabban a vizsgára, azt mesélte, hogy otthon gyakorlás közben jobbakat írt, mint most, de azért így sem volt olyan nehéz. A feladatok nem okoztak neki nagyobb gondot, de elmondása szerint a leírások többször is összezavaróak voltak. Ő a matematikát érezte jobbnak, a magyar ugyanis kicsit más volt, mint az eddigi években. Az első feladathoz hasonló típussal még nem igazán találkozott a második pedig egy „szemfülesebb” feladat volt.

A Pest vármegyében tanuló Alex szerint az előző évekhez képest az idei központi írásbeli viszonylag könnyű volt. A hatodikos diák két hetet készült a vizsgára, amelyhez az előző évek feladatsorait használta gyakorlásként. Mivel Alex rendszeresen jár matekversenyekre és felkészítő tanára is volt, így ő a matematikát érezte a jobbnak, amit 15 perccel korábban be is tudott fejezni. Az alapműveletek pedig kifejezetten könnyűnek találta.

Azonban a magyarnál még jól jött volna egy kis plusz idő. Ő is találkozott olyan feladatokkal, amelyeket előtte nem gyakorolt. Ilyen volt például az a rész is, amelyben kifejezéseket kellett írni négy betűből. A fogalmazás viszont könnyű volt. Itt egy történetet kellett folytatnia, amelyben pár lány leutazotta a Balatonra, és az üres strandon egy csillógó tárgyat vettek észre a vízben.

A központi felvételiről szóló tudósításunkat itt nézhetitek meg:

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.