Megkérdeztük a hatodikos diákokat, milyennek érezték a magyar és matek központi írásbelit. Mutatjuk, mi volt a véleményük.
A közel 68 ezer diák közül mintegy 10 ezer hatodikos írta meg szombaton a központi középiskolai felvételit. A hatodikosoknak a nyolcadikosokhoz hasonlóan is kétszer 45 percük volt az 50-50 pontos magyar és a matek feladatsorra.
Csabának, aki Budapesten tanul, bár sokat készült, nem lett olyan jó ez a vizsga, mint amire számított, valamint az időt is kevésnek tartotta. A 2024-es feladatokat könnyebbnek találta a mostaninál. Szerinte a magyar feladatlapon a szólások és közmondások közül kevésbé köztudott példákat kaptak. Azonban azt is hozzátette, hogy az a feladat kifejezetten tetszett neki, amelyben X-szel kellett jelölni az igaz állításokat.
A szintén Budapesten tanuló Misi, aki január eleje óta készült komolyabban a vizsgára, azt mesélte, hogy otthon gyakorlás közben jobbakat írt, mint most, de azért így sem volt olyan nehéz. A feladatok nem okoztak neki nagyobb gondot, de elmondása szerint a leírások többször is összezavaróak voltak. Ő a matematikát érezte jobbnak, a magyar ugyanis kicsit más volt, mint az eddigi években. Az első feladathoz hasonló típussal még nem igazán találkozott a második pedig egy „szemfülesebb” feladat volt.
A Pest vármegyében tanuló Alex szerint az előző évekhez képest az idei központi írásbeli viszonylag könnyű volt. A hatodikos diák két hetet készült a vizsgára, amelyhez az előző évek feladatsorait használta gyakorlásként. Mivel Alex rendszeresen jár matekversenyekre és felkészítő tanára is volt, így ő a matematikát érezte a jobbnak, amit 15 perccel korábban be is tudott fejezni. Az alapműveletek pedig kifejezetten könnyűnek találta.
Azonban a magyarnál még jól jött volna egy kis plusz idő. Ő is találkozott olyan feladatokkal, amelyeket előtte nem gyakorolt. Ilyen volt például az a rész is, amelyben kifejezéseket kellett írni négy betűből. A fogalmazás viszont könnyű volt. Itt egy történetet kellett folytatnia, amelyben pár lány leutazotta a Balatonra, és az üres strandon egy csillógó tárgyat vettek észre a vízben.
A központi felvételiről szóló tudósításunkat itt nézhetitek meg:
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
