Megkérdeztük a hatodikos diákokat, milyennek érezték a magyar és matek központi írásbelit. Mutatjuk, mi volt a véleményük.
A közel 68 ezer diák közül mintegy 10 ezer hatodikos írta meg szombaton a központi középiskolai felvételit. A hatodikosoknak a nyolcadikosokhoz hasonlóan is kétszer 45 percük volt az 50-50 pontos magyar és a matek feladatsorra.
Csabának, aki Budapesten tanul, bár sokat készült, nem lett olyan jó ez a vizsga, mint amire számított, valamint az időt is kevésnek tartotta. A 2024-es feladatokat könnyebbnek találta a mostaninál. Szerinte a magyar feladatlapon a szólások és közmondások közül kevésbé köztudott példákat kaptak. Azonban azt is hozzátette, hogy az a feladat kifejezetten tetszett neki, amelyben X-szel kellett jelölni az igaz állításokat.
A szintén Budapesten tanuló Misi, aki január eleje óta készült komolyabban a vizsgára, azt mesélte, hogy otthon gyakorlás közben jobbakat írt, mint most, de azért így sem volt olyan nehéz. A feladatok nem okoztak neki nagyobb gondot, de elmondása szerint a leírások többször is összezavaróak voltak. Ő a matematikát érezte jobbnak, a magyar ugyanis kicsit más volt, mint az eddigi években. Az első feladathoz hasonló típussal még nem igazán találkozott a második pedig egy „szemfülesebb” feladat volt.
A Pest vármegyében tanuló Alex szerint az előző évekhez képest az idei központi írásbeli viszonylag könnyű volt. A hatodikos diák két hetet készült a vizsgára, amelyhez az előző évek feladatsorait használta gyakorlásként. Mivel Alex rendszeresen jár matekversenyekre és felkészítő tanára is volt, így ő a matematikát érezte a jobbnak, amit 15 perccel korábban be is tudott fejezni. Az alapműveletek pedig kifejezetten könnyűnek találta.
Azonban a magyarnál még jól jött volna egy kis plusz idő. Ő is találkozott olyan feladatokkal, amelyeket előtte nem gyakorolt. Ilyen volt például az a rész is, amelyben kifejezéseket kellett írni négy betűből. A fogalmazás viszont könnyű volt. Itt egy történetet kellett folytatnia, amelyben pár lány leutazotta a Balatonra, és az üres strandon egy csillógó tárgyat vettek észre a vízben.
A központi felvételiről szóló tudósításunkat itt nézhetitek meg:
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
