Összesen 471-en buktak meg a vizsgán.
Míg 2024 novemberében még 64 ezernél tartott azoknak a pedagógusoknak a száma, akik teljesítették a belügyminiszter által kötelezően előírt továbbképzést, 2025-re már több mint 100 ezren tették le a vizsgát – írja a Népszava.
Összesen 103 ezer pedagógus vizsgázott azért, hogy "megújítsák" ismereteiket a Nemzeti alaptantervvel (NAT) vagy az Óvodai nevelés országos alapprogramjával kapcsolatban.
„A képzésre és az azt követő vizsgára 109 553 pedagógus kötelezett, közülük január 14-éig 105 636 fő regisztrált és 103 361 fő el is végezte a képzést„
- közölte a Belügyminisztérium a lap megkeresésére.
Azt is hozzátették, hogy vizsgát 471 pedagógus nem tudta teljesíteni, mivel mindhárom vizsgalehetőségnél sikertelen eredményt értek el.
Továbbá kiderült, hogy január közepén még mindig volt mintegy 4 ezer pedagógus, akik még nem is regisztráltak a képzésre. Az érintettek már több figyelmeztető levelet is kaptak, mivel a NAT-vizsgát legkésőbb január 31-ig lehet teljesíteni.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
