Már több mint kétezren írták alá a központi felvételi minimumponthatárai elleni petíciót

Ne sorvasszák el a gimnáziumi képzést! - követeli a Szülői Hang Közösség, amely petícióval és fényképes üzenetekkel tiltakozik a gimnáziumi felvételi eljárásban bevezetett új korlátozás ellen.

A Szülői Hang Közösség közleményt adott ki, miután kiderült, hogy több gimnáziumban is konkrét elvárásként jelent meg az a központi ajánlás, amely alapján csak azokat a tanulókat lehetne felvenni, akik a központi írásbeli felvételin elérnek egy bizonyos minimumpontszámot.

Az állami fenntartású gimnáziumok számára egy olyan központi „ajánlást” fogalmaztak meg, amely szerint, ha egy intézmény kéri a központi írásbelin való részvételt, akkor csak azokat a jelentkezőket vehetik fel, akik elérik az előírt minimális pontszámot.

Ezek a pontszámok azonban olyan magasak, hogy a felvételizők jelentős része nem tudja teljesíteni őket. Például a négy évfolyamos képzéseknél az alsó határ 50 pont a 100-ból, a nyelvi előkészítő program esetében 60 pont, míg a hat évfolyamos képzéseknél 70 pont. Ennek következtében számos felvételiző már eleve kizárásra kerülne, csökkenne a gimnáziumi férőhelyek száma, és sok diákot akarata ellenére a szakképzés irányába kényszerítene.

A petícióban résztvevő tiltakozók szövegesen is kifejtették véleményüket:

 

Szülői Hang Közösség

A Szülői Hang már levélben is tiltakozott a kormányzatnál, felvetésikre azonban nem kaptak érdemi választ.

„A kormányzati válasz a gyerekek képességeire hivatkozik, holott a felvételi eredményekben egyáltalán nem csak a képességek tükröződnek, hanem a közoktatás hiányosságai is, többek között a kritikus mértékű országos pedagógushiány.”

Az ajánlásnak önmagában a csoport szerint azért nem lenne értelme, mert nincs relevanciája korlátozást bevezetni egy opcionális vizsgára, amit csak a gimnáziumok egy részében követelnek meg.

A kormányzati célkitűzés az, hogy a szakképzés aránya a mostani 60%-ról legalább 70%-ra emelkedjen, ami a gimnáziumi képzés arányában 40%-ról 30%-ra való csökkenést jelentene, vagyis a kormányzati tervek szerint 4-ből legalább 1 gimnáziumi férőhely megszűnne. Ilyen drasztikus csökkenést a gimnáziumi képzésben csak adminisztratív korlátozásokkal lehet elérni – írják a közleményben.

A követeléseiket 7 pontban fogalmazták meg:

  1. Ne alkalmazzák a központi írásbeli felvételi eredményekre a Klebelsberg Központ által „ajánlott” minimális ponthatárt már az idei felvételi folyamat során sem!
  2. Ne vezessenek be később se olyan adminisztratív korlátozásokat, melyekkel a tanulókat mesterségesen a gimnáziumból a szakképzésbe terelik!
  3. Javítsák a közoktatás minőségét: szüntessék meg az országos pedagógushiányt, és támogassák módszertani reformokat!
  4. A pályaorientációs foglalkozásokat és a pályaorientációs vizsgálatot tervezzék újra a számos kritikai visszajelzés figyelembevételével oly módon, hogy a gimnáziumi továbbtanulás is ugyanolyan súlyt kapjon, mint a szakképzés!
  5. A gimnáziumi képzésben résztvevők is kapjanak ösztöndíjat, hasonlóan a szakképzéshez!
  6. A kormányzat hozza nyilvánosságra a felvételi eljárásra, a szakképzésre és gimnáziumokra vonatkozó átalakítási terveit!
  7. Folytassanak érdemi társadalmi párbeszédet a tervekről!

A petíciót ide kattintva érhetitek el, amelyet már több mint 2000 fő töltött ki.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.