Már több mint kétezren írták alá a központi felvételi minimumponthatárai elleni petíciót

Ne sorvasszák el a gimnáziumi képzést! - követeli a Szülői Hang Közösség, amely petícióval és fényképes üzenetekkel tiltakozik a gimnáziumi felvételi eljárásban bevezetett új korlátozás ellen.

A Szülői Hang Közösség közleményt adott ki, miután kiderült, hogy több gimnáziumban is konkrét elvárásként jelent meg az a központi ajánlás, amely alapján csak azokat a tanulókat lehetne felvenni, akik a központi írásbeli felvételin elérnek egy bizonyos minimumpontszámot.

Az állami fenntartású gimnáziumok számára egy olyan központi „ajánlást” fogalmaztak meg, amely szerint, ha egy intézmény kéri a központi írásbelin való részvételt, akkor csak azokat a jelentkezőket vehetik fel, akik elérik az előírt minimális pontszámot.

Ezek a pontszámok azonban olyan magasak, hogy a felvételizők jelentős része nem tudja teljesíteni őket. Például a négy évfolyamos képzéseknél az alsó határ 50 pont a 100-ból, a nyelvi előkészítő program esetében 60 pont, míg a hat évfolyamos képzéseknél 70 pont. Ennek következtében számos felvételiző már eleve kizárásra kerülne, csökkenne a gimnáziumi férőhelyek száma, és sok diákot akarata ellenére a szakképzés irányába kényszerítene.

A petícióban résztvevő tiltakozók szövegesen is kifejtették véleményüket:

 

Szülői Hang Közösség

A Szülői Hang már levélben is tiltakozott a kormányzatnál, felvetésikre azonban nem kaptak érdemi választ.

„A kormányzati válasz a gyerekek képességeire hivatkozik, holott a felvételi eredményekben egyáltalán nem csak a képességek tükröződnek, hanem a közoktatás hiányosságai is, többek között a kritikus mértékű országos pedagógushiány.”

Az ajánlásnak önmagában a csoport szerint azért nem lenne értelme, mert nincs relevanciája korlátozást bevezetni egy opcionális vizsgára, amit csak a gimnáziumok egy részében követelnek meg.

A kormányzati célkitűzés az, hogy a szakképzés aránya a mostani 60%-ról legalább 70%-ra emelkedjen, ami a gimnáziumi képzés arányában 40%-ról 30%-ra való csökkenést jelentene, vagyis a kormányzati tervek szerint 4-ből legalább 1 gimnáziumi férőhely megszűnne. Ilyen drasztikus csökkenést a gimnáziumi képzésben csak adminisztratív korlátozásokkal lehet elérni – írják a közleményben.

A követeléseiket 7 pontban fogalmazták meg:

  1. Ne alkalmazzák a központi írásbeli felvételi eredményekre a Klebelsberg Központ által „ajánlott” minimális ponthatárt már az idei felvételi folyamat során sem!
  2. Ne vezessenek be később se olyan adminisztratív korlátozásokat, melyekkel a tanulókat mesterségesen a gimnáziumból a szakképzésbe terelik!
  3. Javítsák a közoktatás minőségét: szüntessék meg az országos pedagógushiányt, és támogassák módszertani reformokat!
  4. A pályaorientációs foglalkozásokat és a pályaorientációs vizsgálatot tervezzék újra a számos kritikai visszajelzés figyelembevételével oly módon, hogy a gimnáziumi továbbtanulás is ugyanolyan súlyt kapjon, mint a szakképzés!
  5. A gimnáziumi képzésben résztvevők is kapjanak ösztöndíjat, hasonlóan a szakképzéshez!
  6. A kormányzat hozza nyilvánosságra a felvételi eljárásra, a szakképzésre és gimnáziumokra vonatkozó átalakítási terveit!
  7. Folytassanak érdemi társadalmi párbeszédet a tervekről!

A petíciót ide kattintva érhetitek el, amelyet már több mint 2000 fő töltött ki.

 

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.