Feladatok, témakörök, tudnivalók - itt van minden a mai központi írásbeli felvételi vizsgáról

Az ország 555 helyszínén több mint 68 ezer nyolcadikos, hatodikos és negyedik osztályos diák írja a központi felvételi vizsgát január 18-án 10 órától.

"A 9. évfolyamra több mint 51 ezer jelentkezés érkezett az írásbeli felvételire; 6 évfolyamos gimnáziumi írásbelin csaknem 10 ezer, 8 évfolyamos írásbelin több mint 7 ezer gyermek vesz részt" - közölte az Oktatási Hivatal még csütörtökön az MTI-vel.

A diákok matematikából és magyarból adnak számot a tudásukról. A központi felvételin mindkét tantárgyból 45 perc alatt 10 feladatot kell megoldaniuk. Ezekért magyarból és matekból is maximum 50-50 pontot szerezhetnek. A két teszt között 15 perc szünet áll rendelkezésükre, hogy némileg kifújják magukat és rákészüljenek a következő 45 percre.

Milyen feladatokra számíthatnak a felvételizők magyarból?

45 perc 10 feladat megoldására rendkívül rövid idő, kiváltképp azért is, mert magyarból a rövidebb feladatok megoldása mellett a felvételizőknek fogalmazást is kell írni. Éppen ezért nagyon fontos a megfelelő időbeosztás, hiszen értékes pontok múlhatnak azon, hogy sikerül-e időben befejezni a fogalmazást, és hogy az kellőképpen alapos, tagolt, tartalmaz mindent, amit a feladatleírásban kérnek.

Mutatjuk, hogy az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint milyen feladatokra számíthatnak a felvételizők magyarból attól függően, hogy milyen típusú gimnáziumba jelentkeznének.

Nyolcosztályos gimnázium

• helyesírás (a cselekvést, történést kifejező szavak idejének írásmódja, magán- és mássalhangzók hosszúságának jelölése, j hang jelölése, a mondat helyesírása, személy-, állat-, egytagú földrajzi nevek, a „tj”, „lj”, „dj”, „nj”, „dt”, „ts” betűkapcsolatból származó összeolvadást vagy hasonulást tartalmazó szavak, a tulajdonságot kifejező szavak fokozott alakjainak írása)
• hangalak és jelentés (rokon értelmű, ellentétes jelentésű, egyjelentésű szavak)
• betűrend és elválasztás
• szólások és közmondások
• összetett szavak felismerése, alkotása
• az élőlények, tárgyak, gondolati dolgok, a tulajdonságot kifejező szavak és azok fokozott alakjainak, valamint a mennyiségeket kifejező szavak és azok fokozott alakjainak felismerése, csoportosítása jelentés alapján
• cselekvést, történést kifejező szavak felismerése, a múltban, jelenben és jövőben zajló cselekvések, történések megkülönböztetése
• mondatvégi írásjelek helyes használata (pont, kérdőjel, felkiáltójel)

Hatosztályos gimnázium

• helyesírási alapelvek
• betűrend, elválasztás
• szavak szerkezete (szótő, toldalék, képző, jel, rag),
• hangalak és jelentés (rokon értelmű, ellentétes jelentésű, azonos alakú, több jelentésű szavak, hangutánzó, hangulatfestő szavak),
• állandósult szókapcsolatok (szólás, közmondás),
• magánhangzó-törvények (szavak hangrendje),
• mássalhangzó-törvények (részleges hasonulások, teljes hasonulások, összeolvadás, rövidülés, kiesés)
• páros rím, hasonlat, metafora, megszemélyesítés, párhuzam, ellentét, allegória, fokozás, túlzás, megszólítás.

Négyosztályos gimnázium (9.osztály)

• különféle megjelenésű és típusú szövegek megértése,
• a helyesírási, nyelvhelyességi szabályoknak és a szövegtípusoknak megfelelő szövegek alkotása (elbeszélés, leírás, jellemzés, érvelés),
• a szó szerinti, az értelmező, a kritikai és a kreatív olvasás,
• kommunikáció és tömegkommunikáció, a tömegkommunikáció műfajai (reklám, hír, hirdetés, apróhirdetés),
• szóképzés,
• szóösszetétel, az összetett szavak helyesírása,
• szószerkezetek (alárendelő: alanyos, tárgyas, határozós, jelzős; mellérendelő: kapcsolatos, ellentétes, választó, magyarázó, következtető).
• mondatfajták azonosítása a közlés szándéka szerint,
• az egyszerű mondat típusai, szerkezete, helyesírása,
• a szórend és a mondatjelentés kapcsolatának vizsgálata,
• mondatrészek elemzése
• a művészi szöveg stilisztikai-poétikai sajátosságai (például rím, ismétlés, metafora, allegória)

Milyen feladatokra számíthatnak a felvételizők matematikából?

A magyarhoz hasonlóan matematikából is találkozhatnak hosszabb-rövidebb feladatokkal a felvételizők minden évfolyamon. Az Oktatási Hivatal ebben az esetben is közzétette, hogy milyen témakörökre épül a feladatsor egyes évfolyamra felvételizők esetében. Mutatjuk ezeket:

Nyolcosztályos gimnázium

• Természetes számok 10000-es számkörben
• Számok képzése és a helyi-, alaki- és valódi érték fogalmának ismerete
• Számok helye a számegyenesen
• Kétjegyűek összeadása és kivonása. Kerek tízesek szorzása és osztása egyjegyűvel.
• Írásbeli összeadás, kivonás, szorzás egy- és kétjegyű szorzóval, osztás egyjegyű osztóval.
• Műveletek közötti kapcsolatok: összeadás, kivonás, szorzás, osztás, zárójel használata.
• Hiányos művelet és műveletsorok megoldása
• Szöveges feladatok megoldása
• Szimbólumok használata matematikai szöveg leírására, az ismeretlen szimbólum kiszámítása
• A törtrészek értelmezése, egységtörtek többszörösei
• Negatív számok a mindennapi életben
• Relációk a mindennapi életben, ezek kifejezése nyilakkal
• Sorozatok
• Táblázatok értelmezése,
• Egyszerű diagramok értelmezése
• Testek egyszerű geometriai tulajdonságai
• Alakzatok kerületének, területének kiszámítása
• Alakzatok területének számítása alkalmi egységgel való lefedéssel, darabolással
• Tengelyes tükrözés, nagyítás, kicsinyítés
• Mérések és átváltások
• A „biztos”, a „lehetséges, de nem biztos” és a „lehetetlen” értelmezése
• Összeszámlálási (kombinatorikai) feladatok megoldása
• Matematikai szaknyelv használata (értelemszerűen használja például a következő kifejezéseket: és, vagy, minden, van olyan, tagadás), igaz, hamis állítások, egyszerű, következtetések
• Halmazok: két halmazból álló Venn-diagram értelmezése. Két halmaz közös része. Logikai „és”, logikai „nem” helyes használata
• Tájékozódás négyzethálón, térképen

Hatosztályos gimnázium

• Halmazok ábrázolása, halmazműveletek alkalmazása
• Természetes számok, helyi érték, kerekítés
• Műveletek, műveleti sorrend
• Osztó, többszörös
• Törtek fogalma, egyszerűsítése, bővítése, összehasonlítása. Törtek összeadása, kivonása, szorzása, osztása természetes számmal
• Tizedes törtek
• Negatív számok. Ellentett, abszolút érték. Egész számok összeadása, kivonása
• Számegyenes, koordináta-rendszer, koordináták leolvasása, pontok ábrázolása
• Mértékegységek, mértékegységváltások
• Adatok leolvasása, ábrázolása, rendszerezése, elemzése. Táblázatok, diagramok, grafikonok
• Két vagy több szám átlaga. Átlag fogalmának ismerete, alkalmazása
• Geometriai alapfogalmak, ponthalmazok
• Térszemlélet, testek nézetei, hálói
• Felszín-, térfogatszámítás
• Sorozatok, szabályfelismerés, szabálykövetés
• Összeszámlálási feladatok megoldása
• Valószínűségi kísérletek, események gyakorisága
• Matematikai szaknyelv használata, például és, vagy, minden, van olyan, tagadás
• Igaz, hamis állítások, egyszerű következtetések
• Szöveges feladatok megoldása különféle módszerekkel, például szakaszos ábrázolással, visszafelé gondolkodással

Négyosztályos gimnázium

• Elemi kombinatorika (összeszámolás, sorrendek száma, kiválasztás)
• Matematikai állítások (igaz és hamis állítások megfogalmazása, állítások igazságának eldöntése, ha...akkor szószerkezetek megértése, alkalmazása, állítások tagadása)
• Műveletek törtekkel
• A tizedes törtek fajtái (véges, végtelen, végtelen szakaszos)
• A kerekítés szabályainak alkalmazása
• Pozitív egész kitevőjű hatványok ismerete
• Számrendszerek ismerete
• Összetett számok prímtényezős felbontása
• Műveletek algebrai kifejezésekkel
• Elsőfokú egyenletek megoldása
• Szöveges feladatok megoldása egyenlettel
• Százalékérték, százalékláb és alap meghatározása összetett feladatokban
• Két halmaz közötti hozzárendelések, alaphalmaz, képhalmaz fogalma, meghatározása egyszerű esetekben, egyértelmű, többértelmű hozzárendelés
• Megfeleltetés, arányos osztás, egyenes arányosság
• Koordináta-rendszer, a pont koordinátái
• Grafikonok értelmezése, elemzése, adatok leolvasása.
• Számpárok ábrázolása koordinátarendszerben
• Szabály megállapítása grafikon és táblázat alapján
• Átlag, módusz, medián
• Gyakoriság és relatív gyakoriság, valószínűség és relatív gyakoriság kapcsolata
• A háromszögek csoportosítása, négyszögek, speciális négyszögek
• Geometriai transzformációk megadása, alkalmazása

Mi történik, ha valaki betegség miatt nem tud részt venni a vizsgán?

Amennyiben valaki valamilyen alapos indoknál fogva nem tud ott lenni a január 18-i központi írásbeli felvételin, azt a január 28-án tartott pótnapon teheti meg 14 órától. Ekkor szervezik a pótló központi írásbeli felvételi vizsgát, amire új feladatsorral készülnek.

Mikor értesítenek az eredményről?

A központi írásbeli eredményéről a felvételizőket az Oktatási Hivatal által meghatározott módon 2025. február 7-én értesítik, ezzel együtt pedig az Arany János Tehetséggondozó Programra és az Arany János Kollégiumi Programra jelentkezők is megkapják a pályázatuk eredményét.

Mi jön a központi felvételi után?

A központi írásbeli vizsga eredményeinek tekintetében a kiválasztott középiskolákba 2025. február 20-ig jelentkezhetnek a tanulók. Ezt a kilencedik osztályba készülők számára a legtöbb esetben az általános iskola intézi, míg a negyedikesek és hatodikosok számára a szülőknek kell egyénileg kitölteni és benyújtani a szükséges űrlapokat a KIFIR rendszerében.

Az, hogy kit hova vettek fel, 2025. május 5-én fog kiderülni.

A középiskolai felvételi összes fontos dátumát itt találjátok.

Hogyan számolják a felvételi pontokat a középiskolák?

A középiskolai felvételi pontszámításának módját az intézmények a felvételi tájékoztatóikban maguk határozzák meg. A pontszámítás történhet

• csak az általános iskolai jegyek alapján,
• az általános iskolai jegyek és a központi írásbeli felvételi vizsga eredménye szerint
• az általános iskolai eredmények, a központi írásbeli és az intézmény saját szóbelijén szerzett pontszámok alapján.

Azokban az iskolákban, ahol a felvételi tájékoztató szerint kérik a központi felvételi megírását, a diákok összpontszámának legalább felét ennek a vizsgának az eredménye kell, hogy adja, az viszont iskolánként, sőt, tagozatonként is eltérő, hogy ehhez mindkét tárgyat figyelembe veszik-e, vagy csak a magyart vagy csak a matematikát. Az is előfordulhat, hogy mindkét tárgyat beszámítják, de az egyiket nagyobb súllyal, mint a másikat.