Azt feltételezik, hogy a kormány azt akarja, hogy többen jelentkezzenek a szakképzésekbe.
Több gimnáziumban is konkrét elvárásként jelent meg az a központi ajánlás, amely alapján csak azokat a tanulókat lehetne felvenni, akik a központi írásbeli felvételin elérnek egy bizonyos minimumpontszámot – írta meg értesülései alapján a Népszava.
Ahogy korábban mi is megírtuk október végén a felvételi tájékoztatók közzététele után; a Klebelsberg Központ tájékoztatása alapján a tankerületek ajánlására gimnáziumba azok kerülhetnének be, akik legalább 50 pontot elértek a központi felvételin, míg a nyelvi előkészítős osztályok esetén az ajánlott minimumponthatár 60 pont, a nyolc- és hatosztályos gimnáziumokban pedig 70.
Ezzel kapcsolatban tegnap megjelent cikkben a Népszavának azt nyilatkozta a győri Révai Miklós Gimnázium igazgatója és a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, Horváth Péter, hogy ezt mindenképp tanácsos tényleg csak ajánlásként kezelni, hiszen nem konkrét jogszabályról van szó.
Ezzel szemben például a budapesti Toldy Ferenc Gimnázium - amely szeptemberben két hatosztályos gimnáziumi osztályt indít - idei felvételi tájékoztatójában az olvasható, csak azok a tanulók kerülhetnek be a felvételi rangsorba, akik az írásbeli vizsgán legalább 70 pontot elértek. A Toldy tavalyi tájékoztatójában ilyen megkötés még nem szerepelt. Hasonlóan járt el a XXII. kerületi Budai Nagy Antal Gimnázium is – írta meg a hírportál. A 6 évfolyamos képzésekre a 100 pontból legalább 70-et, a 4+1 évfolyamos nyelvi előkészítőre 60 pontot kell elérni ahhoz, hogy a felvételizők bekerülhessenek a rangsorolásba.
A Budapest II. kerületi Móricz Zsigmond Gimnázium esetében is hasonló a helyzet, annyi kivétellel, hogy itt a 4 évfolyamos képzéseknél az ajánlott ponthatároknál is szigorúbbat húztak, 50 pont helyett 55 pontot kell elérni.
A fővárosi Klebelsberg Kuno Általános Iskola és Gimnázium tájékoztatójában az olvasható, hogy a nyelvi előkészítő osztálynál „elvárt követelmény”, hogy a jelentkezők központi írásbelin elért pontszáma legalább 60 pont legyen. Ugyanakkor hozzátették: az iskola dönthet úgy, hogy behívja szóbelizni azt a tanulót is, akinek az összesített írásbeli pontszáma nem éri el a 60 pontot.
A Szülői Hang Közösség oldalán többen jelezték a helyzet abszurditását. Egy bejegyzésben egy szülő ki is fejti, hogy 2017-ben a lánya 60 ponttal jutott be egy 6 osztályos gimnáziumba, kiváló eredményekkel érettségizett és 480 ponttal jutott be jogi egyetemre. A mostani követelmények alapján viszont nem kerülne be a gimnáziumba.
Többek között ilyen esetek miatt is indított a civil szervezet nemrég egy tiltakozó petíciót. Szerintük a ponthatárok bevezetése miatt csökkenhet a gimnáziumi férőhelyek száma, több tanuló pedig akarata ellenére a szakképzésbe szorulhat.
Miklós György, a Szülői Hang képviselője a Népszavának azt nyilatkozta, hogy a visszajelzések alapján több tucat iskoláról tud, ahol nem ajánlásként, hanem utasításként értelmezték a központi elvárásokat.
Hozzátette: a felvételi rendszert is torzítja, hogy az egyik gimnáziumban kötelezően előírtak minimum pontszámokat, a másikban nem. Úgy véli, mindez egy „nagyobb stratégia” része, amely a gimnáziumi képzés elsorvasztását célozza.
Nemrég Varga-Bajusz Veronika, a Kulturális és Innovációs Minisztérium államtitkára beszélt arról, hogy a kormány növelni akarja a szakképzésbe jelentkező diákok számát. Az MTI beszámolója szerint az államtitkár úgy fogalmazott: „A kormány célja, hogy az általános iskola elvégzése után tízből hét, de akár nyolc diák is a technikumot válassza, a jelenlegi hathoz képest”.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
