Azt feltételezik, hogy a kormány azt akarja, hogy többen jelentkezzenek a szakképzésekbe.
Több gimnáziumban is konkrét elvárásként jelent meg az a központi ajánlás, amely alapján csak azokat a tanulókat lehetne felvenni, akik a központi írásbeli felvételin elérnek egy bizonyos minimumpontszámot – írta meg értesülései alapján a Népszava.
Ahogy korábban mi is megírtuk október végén a felvételi tájékoztatók közzététele után; a Klebelsberg Központ tájékoztatása alapján a tankerületek ajánlására gimnáziumba azok kerülhetnének be, akik legalább 50 pontot elértek a központi felvételin, míg a nyelvi előkészítős osztályok esetén az ajánlott minimumponthatár 60 pont, a nyolc- és hatosztályos gimnáziumokban pedig 70.
Ezzel kapcsolatban tegnap megjelent cikkben a Népszavának azt nyilatkozta a győri Révai Miklós Gimnázium igazgatója és a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, Horváth Péter, hogy ezt mindenképp tanácsos tényleg csak ajánlásként kezelni, hiszen nem konkrét jogszabályról van szó.
Ezzel szemben például a budapesti Toldy Ferenc Gimnázium - amely szeptemberben két hatosztályos gimnáziumi osztályt indít - idei felvételi tájékoztatójában az olvasható, csak azok a tanulók kerülhetnek be a felvételi rangsorba, akik az írásbeli vizsgán legalább 70 pontot elértek. A Toldy tavalyi tájékoztatójában ilyen megkötés még nem szerepelt. Hasonlóan járt el a XXII. kerületi Budai Nagy Antal Gimnázium is – írta meg a hírportál. A 6 évfolyamos képzésekre a 100 pontból legalább 70-et, a 4+1 évfolyamos nyelvi előkészítőre 60 pontot kell elérni ahhoz, hogy a felvételizők bekerülhessenek a rangsorolásba.
A Budapest II. kerületi Móricz Zsigmond Gimnázium esetében is hasonló a helyzet, annyi kivétellel, hogy itt a 4 évfolyamos képzéseknél az ajánlott ponthatároknál is szigorúbbat húztak, 50 pont helyett 55 pontot kell elérni.
A fővárosi Klebelsberg Kuno Általános Iskola és Gimnázium tájékoztatójában az olvasható, hogy a nyelvi előkészítő osztálynál „elvárt követelmény”, hogy a jelentkezők központi írásbelin elért pontszáma legalább 60 pont legyen. Ugyanakkor hozzátették: az iskola dönthet úgy, hogy behívja szóbelizni azt a tanulót is, akinek az összesített írásbeli pontszáma nem éri el a 60 pontot.
A Szülői Hang Közösség oldalán többen jelezték a helyzet abszurditását. Egy bejegyzésben egy szülő ki is fejti, hogy 2017-ben a lánya 60 ponttal jutott be egy 6 osztályos gimnáziumba, kiváló eredményekkel érettségizett és 480 ponttal jutott be jogi egyetemre. A mostani követelmények alapján viszont nem kerülne be a gimnáziumba.
Többek között ilyen esetek miatt is indított a civil szervezet nemrég egy tiltakozó petíciót. Szerintük a ponthatárok bevezetése miatt csökkenhet a gimnáziumi férőhelyek száma, több tanuló pedig akarata ellenére a szakképzésbe szorulhat.
Miklós György, a Szülői Hang képviselője a Népszavának azt nyilatkozta, hogy a visszajelzések alapján több tucat iskoláról tud, ahol nem ajánlásként, hanem utasításként értelmezték a központi elvárásokat.
Hozzátette: a felvételi rendszert is torzítja, hogy az egyik gimnáziumban kötelezően előírtak minimum pontszámokat, a másikban nem. Úgy véli, mindez egy „nagyobb stratégia” része, amely a gimnáziumi képzés elsorvasztását célozza.
Nemrég Varga-Bajusz Veronika, a Kulturális és Innovációs Minisztérium államtitkára beszélt arról, hogy a kormány növelni akarja a szakképzésbe jelentkező diákok számát. Az MTI beszámolója szerint az államtitkár úgy fogalmazott: „A kormány célja, hogy az általános iskola elvégzése után tízből hét, de akár nyolc diák is a technikumot válassza, a jelenlegi hathoz képest”.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
