Gimnáziumi minimumponthatárok: a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke szerint tényleg csak ajánlásként kell kezelni

Horváth Péter nem ért azzal egyet, hogy aki nem éri el az OH által ajánlott minimumponthatárokat, azt ne lehetne felvenni gimnáziumba.

  • Székács Linda

A 2024/25-ös tanévben 543 középiskola írta elő a központi felvételi megírását. Nyolccal több intézmény, mint a korábbi tanévben - írja az Oktatási Hivatal tájékoztatása alapján a Népszava.

A központi felvételi vizsgát az idei évben január 18-án 10 órától írják a diákok, akiknek 45-45 percük lesz egy 10-10 feladatból álló matematika és magyar feladatsor kitöltésére.

Az idei felvételi ugyanakkor a diákok és a szüleik számára némileg stresszesebb lehet, mint az előző években, október végén ugyanis arról számoltunk be; a Klebelsberg Központ tájékoztatása alapján a tankerületek ajánlására gimnáziumba azok kerülhetnének be, akik legalább 50 pontot elértek a központi felvételin, míg a nyelvi előkészítős osztályok esetén az ajánlott minimumponthatár 60 pont, a nyolc- és hatosztályos gimnáziumokban pedig 70.

Ezzel kapcsolatban ugyanakkor a Népszavának a győri Révai Miklós Gimnázium igazgatója és a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, Horváth Péter azt mondta; ő mindenkinek azt tanácsolja, ezt valóban csak ajánlásként kezeljék.

"Ez nem egy jogszabály, nem kell kötelezően alkalmazni. Inkább csak azt mutatja, a diákoknak ezeket a pontszámokat kellene elérniük vagy megközelíteniük ahhoz, hogy a gimnáziumi továbbtanulás ne okozzon nagy nehézséget számukra, tanulmányaik során sikeresek legyenek és leérettségizzenek. Azzal viszont egyáltalán nem értek egyet, hogy aki nem éri el például az 50 pontot, azt ne lehessen felvenni gimnáziumba. De szerencsére nem ez a helyzet" - mondta.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A szöveges értékelés önmagában nem oldja meg az osztályozás problémáját”

Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény

Lannert Judit a jövő évi költségvetés részleteiről: a béremelések mellett iskolafelújításokat is terveznek

Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.