Gimnáziumi minimumponthatárok: a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke szerint tényleg csak ajánlásként kell kezelni

Horváth Péter nem ért azzal egyet, hogy aki nem éri el az OH által ajánlott minimumponthatárokat, azt ne lehetne felvenni gimnáziumba.

  • Székács Linda

A 2024/25-ös tanévben 543 középiskola írta elő a központi felvételi megírását. Nyolccal több intézmény, mint a korábbi tanévben - írja az Oktatási Hivatal tájékoztatása alapján a Népszava.

A központi felvételi vizsgát az idei évben január 18-án 10 órától írják a diákok, akiknek 45-45 percük lesz egy 10-10 feladatból álló matematika és magyar feladatsor kitöltésére.

Az idei felvételi ugyanakkor a diákok és a szüleik számára némileg stresszesebb lehet, mint az előző években, október végén ugyanis arról számoltunk be; a Klebelsberg Központ tájékoztatása alapján a tankerületek ajánlására gimnáziumba azok kerülhetnének be, akik legalább 50 pontot elértek a központi felvételin, míg a nyelvi előkészítős osztályok esetén az ajánlott minimumponthatár 60 pont, a nyolc- és hatosztályos gimnáziumokban pedig 70.

Ezzel kapcsolatban ugyanakkor a Népszavának a győri Révai Miklós Gimnázium igazgatója és a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, Horváth Péter azt mondta; ő mindenkinek azt tanácsolja, ezt valóban csak ajánlásként kezeljék.

"Ez nem egy jogszabály, nem kell kötelezően alkalmazni. Inkább csak azt mutatja, a diákoknak ezeket a pontszámokat kellene elérniük vagy megközelíteniük ahhoz, hogy a gimnáziumi továbbtanulás ne okozzon nagy nehézséget számukra, tanulmányaik során sikeresek legyenek és leérettségizzenek. Azzal viszont egyáltalán nem értek egyet, hogy aki nem éri el például az 50 pontot, azt ne lehessen felvenni gimnáziumba. De szerencsére nem ez a helyzet" - mondta.

 

Hozzászólások

Egy hónap alatt több mint ötszázzal nőtt a betöltetlen tanári állások száma, matektanárból a legnagyobb a hiány

Az iskolák már a szeptemberi tanévkezdésre készülnek, ezért jelentősen megnőtt a betöltetlen tanári állások száma: a Közszolgállás portálon már több mint 1200 hirdetés szerepel. A legtöbb intézmény matematikatanárt keres, de angol-, magyar-, testnevelés- és digitális kultúra szakos pedagógusokból is jelentős a hiány. A hirdetések alapján az is látszik, hogy sok iskola már nem ragaszkodik egy konkrét szakpárhoz, hanem a második szak tekintetében is rugalmasabb feltételeket szab a jelentkezőknek.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.