Gimnáziumi minimumponthatárok: a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke szerint tényleg csak ajánlásként kell kezelni

Horváth Péter nem ért azzal egyet, hogy aki nem éri el az OH által ajánlott minimumponthatárokat, azt ne lehetne felvenni gimnáziumba.

  • Székács Linda

A 2024/25-ös tanévben 543 középiskola írta elő a központi felvételi megírását. Nyolccal több intézmény, mint a korábbi tanévben - írja az Oktatási Hivatal tájékoztatása alapján a Népszava.

A központi felvételi vizsgát az idei évben január 18-án 10 órától írják a diákok, akiknek 45-45 percük lesz egy 10-10 feladatból álló matematika és magyar feladatsor kitöltésére.

Az idei felvételi ugyanakkor a diákok és a szüleik számára némileg stresszesebb lehet, mint az előző években, október végén ugyanis arról számoltunk be; a Klebelsberg Központ tájékoztatása alapján a tankerületek ajánlására gimnáziumba azok kerülhetnének be, akik legalább 50 pontot elértek a központi felvételin, míg a nyelvi előkészítős osztályok esetén az ajánlott minimumponthatár 60 pont, a nyolc- és hatosztályos gimnáziumokban pedig 70.

Ezzel kapcsolatban ugyanakkor a Népszavának a győri Révai Miklós Gimnázium igazgatója és a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, Horváth Péter azt mondta; ő mindenkinek azt tanácsolja, ezt valóban csak ajánlásként kezeljék.

"Ez nem egy jogszabály, nem kell kötelezően alkalmazni. Inkább csak azt mutatja, a diákoknak ezeket a pontszámokat kellene elérniük vagy megközelíteniük ahhoz, hogy a gimnáziumi továbbtanulás ne okozzon nagy nehézséget számukra, tanulmányaik során sikeresek legyenek és leérettségizzenek. Azzal viszont egyáltalán nem értek egyet, hogy aki nem éri el például az 50 pontot, azt ne lehessen felvenni gimnáziumba. De szerencsére nem ez a helyzet" - mondta.

 

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.