Hamis, angol nyelvű érettségit ígérő emberek ellen emeltek vádat

Vádat emelt a Budapesti XI. és XXII. Kerületi Ügyészség négy magyar és egy francia állampolgár ellen, akik egy külföldi cég nevében angol nyelven kiállított, de az Oktatási Hivatal által el nem ismert, így nem is honosított érettségi bizonyítványát ígértek az embereknek.

  • Eduline/MTI

A vádlottak 229 embernek ígértek hamis érettségit, a csalással okozott kár a 100 millió forintot is meghaladja - tájékoztatta a Fővárosi Főügyészség pénteken az MTI-t.

A vádirat szerint egy 34 éves nő és egy 45 éves férfi egy-egy – Magyarországon államilag el nem ismert okiratot, diplomát nem adó – oktatásszervező céget vezetett, és 2018-ban elhatározta, hogy cégeik bevételének növelése érdekében egyéves online, érettségire felkészítő kurzusokat hirdetnek, valamint online érettségi vizsga letételét biztosítják a jelentkezőknek.

A két, pedagógiai végzettséggel nem rendelkező vádlott a velük szerződést kötő diákoknak azt ígérte, hogy a távoktatási kurzusokon és végül az online formában lebonyolított érettségi vizsga után, az okiratok hitelesített magyar nyelvre fordítását követően Magyarországon is elfogadott angol nyelvű érettségi bizonyítványt kapnak. A 45 éves férfi az oktatási szerződések megkötésén kívül a sértettek toborzása érdekében interneten hirdette meg a képzéseket, és a közzétett, ismeretlen forrásból származó oktatási anyagok, valamint a vizsgáztatás informatikai hátterét is ő biztosította.

Az ügy másik két magyar vádlottja az egyik oktatási cégnek dolgozó 54 éves férfi és 29 éves nő szerepe az volt, hogy az érdeklődőkkel elektronikus levelekben, személyesen vagy telefonon tartsák a kapcsolatot. A felmerülő kérdésekre az egyébként valótlan tájékoztatást megadják, továbbá az adminisztrációs feladatokat elvégezzék. A 29 éves nő feladata volt az is, hogy a cég hirdetéseihez fűzött, az online érettségi valódiságát megkérdőjelező kommenteket letiltsa - közölte a főügyészség.

A hamis érettségit ígérő ügy további vádlottja egy Magyarországon élő francia állampolgárságú 54 éves férfi, aki bűntársainak azzal nyújtott segítséget, hogy az általa vezetett amerikai–brit és később haiti honosságú, sem az Egyesült Királyságban, sem az USA-ban oklevéladományozási joggal nem rendelkező oktatásszervező cége nevében angol nyelvű "érettségi bizonyítványokat" állított ki.

A kerületi ügyészség a vádlottakat - akik 2022-ig üzleteltek az érettségikkel - a sértettek számához igazodva többrendbeli bűnszövetségben, üzletszerűen, folytatólagosan elkövetett csalással vádolja és velük szemben letöltendő börtön- és pénzbüntetés kiszabására tett indítványt.

 

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

10-ből 9 hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában, tanul. Ezen belül valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szakmát szerezhetnek. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés alapján a szakképző iskolákba járó 15 évesek jelentős része komoly kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.