Online oktatás, iskolán kívüli programok, rövidebb tanítási nap vagy igazgatói szünet - csak néhány példa, hogyan oldják meg az iskolák a decemberi szombati munkanapokat.
A szokatlanul hosszú, hatnapos karácsonyi hosszú hétvége miatt december 7. és 14. (szombat) is munkanap lesz. Ez pedig azt jelenti, hogy aki nem vesz ki ezekre a napokra szabadságot, az megy dolgozni és emiatt pedig a diákoknak is iskolába kell menniük.
Felmerülhet a kérdés, hogy miért, hiszen az karácsony a téli szünetre esik?! A köznevelési törvény értelmében azonban ha munkanapot helyeznek át például szombatra, akkor az iskoláknak biztosítaniuk kell a gyerekfelügyeletet, ezért egy ilyen extra szombat számozott tanítási napnak minősül. Ez persze nem azt jelenti, hogy az összes órát ugyanúgy megtartják, és arra is akad példa, hogy az igazgató ezekre a napokra szünetet ad ki.
Az Eduline közösségi oldalán megkérdeztük, hogy a diákoknak kell-e decemberben iskolába menniük. A felhívásunkra cikkünk írásáig mintegy 200-an reagáltak. A többségnek, a közel 60 százaléknak lesz tanítás szombaton. A válaszadók mintegy harmada viszont azt mondta, hogy náluk igazgatói szünet lesz, így nem kell menniük.
A diákok körülbelül 15 százalékának pedig ezekre a napokra valamilyen iskolán kívüli programot szerveznek. Voltak olyanok is, akik azt írták, náluk délig online oktatás lesz, de az Eduline tud olyan vidéki általános iskoláról, ahol csak az első három tanórát fogják megtartani.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
