Vannak olyan iskolák, amelyek kiadják szünetnek a decemberi szombati munkanapokat

Online oktatás, iskolán kívüli programok, rövidebb tanítási nap vagy igazgatói szünet - csak néhány példa, hogyan oldják meg az iskolák a decemberi szombati munkanapokat.

A szokatlanul hosszú, hatnapos karácsonyi hosszú hétvége miatt december 7. és 14. (szombat) is munkanap lesz. Ez pedig azt jelenti, hogy aki nem vesz ki ezekre a napokra szabadságot, az megy dolgozni és emiatt pedig a diákoknak is iskolába kell menniük.

Felmerülhet a kérdés, hogy miért, hiszen az karácsony a téli szünetre esik?! A köznevelési törvény értelmében azonban ha munkanapot helyeznek át például szombatra, akkor az iskoláknak biztosítaniuk kell a gyerekfelügyeletet, ezért egy ilyen extra szombat számozott tanítási napnak minősül. Ez persze nem azt jelenti, hogy az összes órát ugyanúgy megtartják, és arra is akad példa, hogy az igazgató ezekre a napokra szünetet ad ki.

Az Eduline közösségi oldalán megkérdeztük, hogy a diákoknak kell-e decemberben iskolába menniük. A felhívásunkra cikkünk írásáig mintegy 200-an reagáltak. A többségnek, a közel 60 százaléknak lesz tanítás szombaton. A válaszadók mintegy harmada viszont azt mondta, hogy náluk igazgatói szünet lesz, így nem kell menniük.

 

A diákok körülbelül 15 százalékának pedig ezekre a napokra valamilyen iskolán kívüli programot szerveznek. Voltak olyanok is, akik azt írták, náluk délig online oktatás lesz, de az Eduline tud olyan vidéki általános iskoláról, ahol csak az első három tanórát fogják megtartani.

 

 

 

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.