Így szigorítaná a kormány a pedagógusok továbbképzését

A Belügyminisztérium rendelettervezete szerint a pedagógusoknak nem 7, hanem 5 évente kellene igazolni, hogy részt vettek 120 órányi továbbképzésen.

A kormány szigorítaná a pedagógusok továbbképzési rendszerét, jelentős változtatásokat hozva a jelenlegi szabályozáshoz képest - szúrta ki a hvg.hu.

A tervezet szerint az eddigi hét év helyett a tanároknak ötévente kellene teljesíteniük az előírt 120 órányi továbbképzést, amely mostantól két részre oszlik: „tartalmi megújító” és „választható” képzésekre. A kötelező képzési óraszám felét az intézményvezetők írhatják elő, míg a maradékot a pedagógusok választhatják meg.

A "tartalmi megújító" képzések a tanárok szaktárgyi ismereteinek frissítését szolgálják, míg a "választható" képzések az oktatáshoz szükséges készségeket fejlesztik. Az egyházi iskolákban külön hitéleti képzéseket is szerveznek. Az igazgatók által kijelölt "tartalmi megújító" továbbképzéseket a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) díjmentesen biztosítja, ezek részben jelenléti, részben online formában zajlanak majd.

A fenntartók ellenőrzik, hogy a pedagógusok teljesítik-e a kötelezettségeiket.

A rendelettervezetből kiderül az is, hogy a "tartalmi megújító" képzéseket az NKE (még nem létező) pedagógusképzője, a "választható" képzéseket az Oktatási Hivatal, a hitéleti képzéseket pedig az egyházak szervezhetik.

A módosítások várható költsége 2025 és 2028 között több mint 24,5 milliárd forint lesz, ami évente több mint 8 milliárd forintos költséget jelent.

A tervezethez kapcsolódó észrevételeket december 4-ig lehet benyújtani.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.