A Belügyminisztérium rendelettervezete szerint a pedagógusoknak nem 7, hanem 5 évente kellene igazolni, hogy részt vettek 120 órányi továbbképzésen.
A kormány szigorítaná a pedagógusok továbbképzési rendszerét, jelentős változtatásokat hozva a jelenlegi szabályozáshoz képest - szúrta ki a hvg.hu.
A tervezet szerint az eddigi hét év helyett a tanároknak ötévente kellene teljesíteniük az előírt 120 órányi továbbképzést, amely mostantól két részre oszlik: „tartalmi megújító” és „választható” képzésekre. A kötelező képzési óraszám felét az intézményvezetők írhatják elő, míg a maradékot a pedagógusok választhatják meg.
A "tartalmi megújító" képzések a tanárok szaktárgyi ismereteinek frissítését szolgálják, míg a "választható" képzések az oktatáshoz szükséges készségeket fejlesztik. Az egyházi iskolákban külön hitéleti képzéseket is szerveznek. Az igazgatók által kijelölt "tartalmi megújító" továbbképzéseket a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) díjmentesen biztosítja, ezek részben jelenléti, részben online formában zajlanak majd.A fenntartók ellenőrzik, hogy a pedagógusok teljesítik-e a kötelezettségeiket.A rendelettervezetből kiderül az is, hogy a "tartalmi megújító" képzéseket az NKE (még nem létező) pedagógusképzője, a "választható" képzéseket az Oktatási Hivatal, a hitéleti képzéseket pedig az egyházak szervezhetik.
A módosítások várható költsége 2025 és 2028 között több mint 24,5 milliárd forint lesz, ami évente több mint 8 milliárd forintos költséget jelent.A tervezethez kapcsolódó észrevételeket december 4-ig lehet benyújtani.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
