Így szigorítaná a kormány a pedagógusok továbbképzését

A Belügyminisztérium rendelettervezete szerint a pedagógusoknak nem 7, hanem 5 évente kellene igazolni, hogy részt vettek 120 órányi továbbképzésen.

A kormány szigorítaná a pedagógusok továbbképzési rendszerét, jelentős változtatásokat hozva a jelenlegi szabályozáshoz képest - szúrta ki a hvg.hu.

A tervezet szerint az eddigi hét év helyett a tanároknak ötévente kellene teljesíteniük az előírt 120 órányi továbbképzést, amely mostantól két részre oszlik: „tartalmi megújító” és „választható” képzésekre. A kötelező képzési óraszám felét az intézményvezetők írhatják elő, míg a maradékot a pedagógusok választhatják meg.

A "tartalmi megújító" képzések a tanárok szaktárgyi ismereteinek frissítését szolgálják, míg a "választható" képzések az oktatáshoz szükséges készségeket fejlesztik. Az egyházi iskolákban külön hitéleti képzéseket is szerveznek. Az igazgatók által kijelölt "tartalmi megújító" továbbképzéseket a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) díjmentesen biztosítja, ezek részben jelenléti, részben online formában zajlanak majd.

A fenntartók ellenőrzik, hogy a pedagógusok teljesítik-e a kötelezettségeiket.

A rendelettervezetből kiderül az is, hogy a "tartalmi megújító" képzéseket az NKE (még nem létező) pedagógusképzője, a "választható" képzéseket az Oktatási Hivatal, a hitéleti képzéseket pedig az egyházak szervezhetik.

A módosítások várható költsége 2025 és 2028 között több mint 24,5 milliárd forint lesz, ami évente több mint 8 milliárd forintos költséget jelent.

A tervezethez kapcsolódó észrevételeket december 4-ig lehet benyújtani.

 

Hozzászólások

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Készül a jogszabály: újra a szülők és az óvodapedagógusok dönthetnek az iskolaérettségről

A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Vitézy Dávid: „Újjáélesztjük a budapesti Diákváros projektjét, a régi terveket felülvizsgáljuk”

Újraindítanák a budapesti Diákváros korábban leállított projektjét – jelentette be Vitézy Dávid. A fejlesztéshez tartozó területek és a korábban elkészült tervek augusztus végére a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz kerülnek. A régi terveket az eltelt évek miatt felülvizsgálják, de továbbra is egy lakó- és kollégiumi funkciókat ötvöző városnegyed kialakítása a cél.