Így szigorítaná a kormány a pedagógusok továbbképzését

A Belügyminisztérium rendelettervezete szerint a pedagógusoknak nem 7, hanem 5 évente kellene igazolni, hogy részt vettek 120 órányi továbbképzésen.

A kormány szigorítaná a pedagógusok továbbképzési rendszerét, jelentős változtatásokat hozva a jelenlegi szabályozáshoz képest - szúrta ki a hvg.hu.

A tervezet szerint az eddigi hét év helyett a tanároknak ötévente kellene teljesíteniük az előírt 120 órányi továbbképzést, amely mostantól két részre oszlik: „tartalmi megújító” és „választható” képzésekre. A kötelező képzési óraszám felét az intézményvezetők írhatják elő, míg a maradékot a pedagógusok választhatják meg.

A "tartalmi megújító" képzések a tanárok szaktárgyi ismereteinek frissítését szolgálják, míg a "választható" képzések az oktatáshoz szükséges készségeket fejlesztik. Az egyházi iskolákban külön hitéleti képzéseket is szerveznek. Az igazgatók által kijelölt "tartalmi megújító" továbbképzéseket a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) díjmentesen biztosítja, ezek részben jelenléti, részben online formában zajlanak majd.

A fenntartók ellenőrzik, hogy a pedagógusok teljesítik-e a kötelezettségeiket.

A rendelettervezetből kiderül az is, hogy a "tartalmi megújító" képzéseket az NKE (még nem létező) pedagógusképzője, a "választható" képzéseket az Oktatási Hivatal, a hitéleti képzéseket pedig az egyházak szervezhetik.

A módosítások várható költsége 2025 és 2028 között több mint 24,5 milliárd forint lesz, ami évente több mint 8 milliárd forintos költséget jelent.

A tervezethez kapcsolódó észrevételeket december 4-ig lehet benyújtani.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.