Mennyit kereshetnek azok a diákok, akik duális képzésben vesznek részt?

Egész szép összegű zsebpénz lehet, ha nincsenek olyan kiadásaik, mint például az albérlet.

  • Székács Linda

Azok a középiskolások, akik a tanulmányaikkal párhuzamosan egy vállalatnál vagy cégnél dolgoznak, ott végzik a gyakorlati képzésüket, ezért cserébe fizetést kell hogy kapjanak. Ennek az összege az Innovatív Képzéstámogató Központ honlapja szerint legalább havi 100 ezer forint, legfeljebb pedig 170 ezer. Ennek megállapításakor figyelembe kell venni a tanuló szakmai felkészültségét, tanulmányi eredményeit is.

"A tanulót, illetve a képzésben részt vevő személyt ezen felül megilletik az adott szakmához szükséges szakképzettséggel betöltött munkakörben foglalkoztatottak részére biztosított juttatással azonos, de legfeljebb évente a minimálbér összegének megfelelő mértékű egyéb juttatások. Az egyéb juttatásra a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy az általa ledolgozott napokra tekintettel arányosan jogosult" - írják.

Ösztöndíj is jár?

Azok a diákok, akik duális képzés keretein belül munkát vállalnak, ösztöndíjra nem jogosultak a középiskolájuktól, hiszen éppen ezt válja fel a munkabér.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.