Több mint kétszáz fővel nőtt azoknak a pedagógusoknak a száma, akik eddig megbuktak a NAT-vizsgán

Október elején még csak 27 pedagógusról lehetett tudni, akiknek nem sikerült a BM által szervezett továbbképzés vizsgája.

Eddig összese 64 566 pedagógus vizsgázott le sikeresen a belügyminiszter által kötelezően előírt továbbképzésen, hogy "megújítsák" ismereteiket a Nemzeti alaptantervvel (NAT) vagy az Óvodai nevelés országos alapprogramjával kapcsolatban – írja a Népszava.

A Belügyminisztérium (BM) által megosztott információk szerint november 19-ig pedagógusok 80 százaléka már regisztrált a képzésekre, és több mint 59 százalékuk teljesítette a vizsgát.

A 10 órás továbbképzést a BM szerint könnyen lehet teljesíteni. Az online vizsgán szereplő 20 kérdésből minimum 15-re kell helyesen válaszolni. Azoknak pedig, akik nem mennek át a felmérésén, további két próbálkozási lehetőségük van. Mint kiderült:

"a követelményeknek eddig összesen 246 pedagógus nem tudott megfelelni, amire három lehetőségük is volt."

A témával kapcsolatban Balatoni Katalin köznevelésért felelős helyettes államtitkár közösségi oldalán írt arról, hogy az adatok azt mutatják, „a pedagógusok bojkottálják a szakszervezet bojkott felhívását”, illetve, hogy a vizsga „annak biztosítéka, hogy a pedagógusok valóban elsajátították azokat az ismereteket, amelyek oktatásunk alapjai” - írja a Népszava.

Korábban Nagy Erzsébet, a PDSZ ügyvivője úgy fogalmazott, hogy a képzést rengeteg pedagógus megalázónak tartja. Ráadásul azt sem tudni, hogy a teljesítményértékelés során hány pont jár érte vagy ennyi fizetésemelést kapnak azok, akik 80 százalék fölött teljesítenek.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.