Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Száz hete tolja az autósok arcába az oktatással kapcsolatos problémákat Kállai Kornélia, a Zebraszerda kitalálója. Úgy érezte, ezek ugyanis nem jutnak át a tanárok, diákok és érintett szülők alkotta buborékon még a százezres tüntetések ellenére sem.
2023. január 4-én, száz szerdával ezelőtt állt ki először Kállai Kornélia szülő egy táblával a budapesti Leányka utcai zebrára, hogy felhívja az autósok és járókelők figyelmét a magyar oktatási rendszer súlyos problémáira. Ekkor már hónapok óta zajlottak tüntetések és demonstrációk a pedagógusbérek és az oktatás javítása érdekében. A 2022. december 31-én megjelent összefoglalónkban írtunk is arról, hogy több ezer kisebb-nagyobb megmozdulás volt abban az évben a közoktatás javításáért. Tüntettek pedagógusok és diákok, országos sztrájkot hirdetett a PDSZ, tartottak tanárballagást az egyházi iskolák pedagógusai, a Tanítanék mozgalom néhány tagja pedig a parlamentben is akciózott.
A szülő mégis úgy érezte, mindig ugyanazok az emberek, ugyanazok az arcok voltak ott ezeken a rendezvényeken. Emiatt - bár ezekről a média is beszámolt - az igazán fontos dolgok szerinte nem jutottak túl a pedagógusok, diákok és szülők egy csoportját magába foglaló buborékon.
"Azt láttam, hogy egy csomóan nem értik, mi a probléma" - mondja.
Ezt felismerve született meg benne annak az ötlete, hogy a nap egy forgalmas időszakában szó szerint az autósok és járókelők arcába tolja, mi a baj a jelenlegi oktatási rendszerrel.
A kezdeményezéshez hétről hétre egyre több szülő csatlakozott. A legnagyobb Zebraszerdán az ország mintegy 26 különböző pontján álltak ki szülők a közoktatásért; legalább 5-6 budapesti kerületben és több vidéki településen is.
A gyerekekért csinálja
Bár a pedagógusok béremelése Kornélia szerint a magyarországi oktatás javításának nulladik lépése, ennek ellenére azt mondja, egyetlen alkalommal sem állt a zebrákon a pedagógusbérek miatt. Szerinte ugyanis ezt a harcot – a szülők támogatásával, de – a pedagógusoknak maguknak kell megvívni.
Azt mondja, ő a diákok miatt áll a Leányka utcai zebrán száz hete és folytatja ezt az akcióját addig, ameddig szükséges. A pedagógusok ugyanis bármikor dönthetnek úgy, hogy elhagyják a pályát és más hivatás után néznek, ha elégedetlenek. Ellenben a diákok számára nincs ilyen lehetőség, hiszen a jelenleg érvényben lévő szabályok szerint Magyarországon minden 16. életévét be nem töltött gyerek tanköteles. Arra pedig csak kevés családnak van lehetősége, hogy amennyiben elégedetlenek az állami oktatással, átírassák a gyerekeiket egy alapítványi, magán, vagy esetleg nemzetközi oktatási intézménybe.
„Nekik muszáj lenyelni azt, amit lenyomnak a torkukon” – fogalmaz.
Ebbe beletartozik az, hogy rossz állapotú iskolaépületekben tanulnak, hogy télen kabátban ülnek a termekben, mert nem működik a fűtés. Hogy a tanárhiány miatt egyre romlanak az eredményeik a hazai és nemzetközi felméréseken, vagy hogy az érettségi előtt egy évvel szakos tanárok, esetleg osztályfőnök nélkül maradnak.
„Magyar-töri tanárt keresek gyerekem iskolájába. Jelige: jövőre érettségi” – írta egyszer a táblájára.
Szétvert tábla, pofontól lerepült szemüveg
"Mikor 2023. január 4-én elkezdtem a zebraszerdát, azt mondtam, két dologban biztos vagyok. Az egyik, hogy meg fognak pofozni a zebrán, a másik pedig, hogy 2026-ig minimum ott kell majd állni” - írja a 100. Zebraszerda Facebook-eseményénél.
Arra a kérdésemre, hogy valóban kapott-e pofont vagy volt-e példa valamilyen erőszakos megnyilvánulásra az elmúlt két évben, Kornélia azt mondja, összesen négy olyan esetről tud, amikor a Zebraszerda valamelyik résztvevőjét fizikai erőszak érte.
Volt, hogy őt lökdöste meg egy felháborodott járókelő, míg egy másik demonstrálóval közvetlen közelről üvöltöztek, a budapesti Ferenciek terén pedig addig lökdöstek egy lányt, míg annak lerepült a szemüvege. Ebből egyébként rendőrségi ügy is lett, ami ugyanakkor csak a véletlennek köszönhető. Azon a helyszínen ugyanis épp tartózkodott egy rendőr, a legtöbb Zebraszerdát azonban nem biztosítják annak ellenére sem, hogy minden alkalommal jelzi rá az igényét. Helyette odafigyel arra, hogy mindenhol legyen legalább egy férfi, aki szükség esetén közbe tud lépni.
Azt reméli, az unokái már egy más rendszerben fognak tanulni
Azzal kapcsolatban, hogy még mindig úgy gondolja-e, hogy 2026-ig minden szerdán a zebrákon fog állni, Kornélia azt mondja, örülni fog annak, ha ez csak 2026-ig tart. Biztos benne ugyanis, hogy a jelenlegi kormányzat nem fog javítani sem az oktatás, sem az egészségügy helyzetén.
Mivel a legkisebb gyereke idén fog érettségizni, abban már nem reménykedik, hogy a jövő májusig bármi is javul majd. Abban viszont igen, hogy 10-15 éven belül a jövendőbeli unokái már egy más rendszerben tanulhatnak majd.
Ehhez azonban szerinte teljes átalakítás szükséges. Beleértve az iskolarendszer struktúráját, a tananyagot, a tankönyveket és a tanárképzést is.
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).