Mutatjuk a két tanítási nyelvű intézmények listáját.
2025. február 20-ig kell eldönteniük a középiskolába felvételiző diákoknak, hogy hol és milyen intézményekben folytatnák szívesen a tanulmányaikat a következő tanévtől kezdve.
Azok a diákok, akik már az általános iskolában is magas szinten tanultak idegen nyelveket, és szeretnék a nyelvtudásukat még magasabb szintre fejleszteni, dönthetnek úgy, hogy valamilyen két tanítási nyelvű intézményben folytatják a tanulmányaikat. Ezekben az iskolákban ugyanis a diákok egy adott nyelvet magasabb óraszámban tanulnak, legalább három tantárgyat pedig egy adott idegen nyelven, például angolul, németül, vagy akár spanyolul.
Ezekben a gimnáziumokban elvárás, hogy a végzősök legalább 90 százaléka középfokú, vagy annál magasabb szintű nyelvvizsgát tegyen a 12. évfolyam végéig, de az sem ritka, hogy az itt tanuló diákok a tanult idegen nyelven tegyenek érettségi vizsgát. Amennyiben egy diák így dönt, és legalább 60 százalékos emelt szintű érettségit szerez, ami mellé két másik tárgyból az adott idegen nyelven vizsgázik, az érettségije C1-es, vagyis felsőfokú nyelvvizsga-bizonyítványnak felel majd meg.
Mutatjuk, hogy az Oktatási Hivatal adatai szerint a 2023/24-es tanévben mely intézményekben indultak két tanítási nyelvű képzések:
Fontos tudni ugyanakkor, hogy a felvételinek ezekben az intézményekben nyelvi követelményei vannak. Annak, aki ilyen iskolába szeretne jelentkezni legalább B1-es szintű nyelvtudással kell rendelkeznie, de gyakoribb a B2, amit általában a szóbeli felvételi vizsgán tesztelnek.
A felvételi a nyelvi követelményen kívül ugyanúgy zajlik, mint az általános tantervű középiskolákban.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
