A kormány vagy magát csapja be, vagy szándékosan tájékoztat félre, de a tanárképzésre felvett hallgatók mennyisége nem olyan fényes, mint ahogy azt beállítja.
A fennálló helyzet azt a feltételezést eredményezi, hogy a közeljövőben a tanárhiány nem fog enyhülni. „A pedagógusképzésre felvettek számáról rendszeresen egymásnak ellentmondó információk jelennek meg a közbeszédben” – fogalmazták meg még júniusban a szakértők Javaslatok a pedagógusok utánpótlásának fenntartható biztosításához című tanulmányban. Ezt a tanulmányt egyébként a Magyar Nemzeti Bank (MNB) égisze alatt, Szapáry György vezetésével készítettek. Mintha csak ezt a mondatot akarta volna illusztrálni, az idei általános felvételi eljárás után Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár győzelmi jelentéseket adott ki, amelyek szerint soha nem látott számban vettek fel pedagógusnak készülő hallgatókat – fogalmazták meg a HVG.hu cikkében.
Az MNB felhívta a figyelmet arra, hogy a köznevelési államtitkár által kijelentett sikerek, nem feltétlenül egyeznek meg a valósággal. Egészen pontosan az hangzott el, hogy „nem mindegy, pontosan kiket is veszünk figyelembe az új belépőknél”. A pedagógus képzésiterület különösen szerteágazó, ott vannak például a gyógypedagógusok, akik abszolút messze állnak a klasszikus tanárképzéstől. Pont ezért lehet megtévesztő figyelembe venni a felvételi adatait, amikor tanár- vagy tanárjelöltekről van szó.
A cikk szerint a sikerjelentésekhez sokszor a gyógypedagógiai területnek az adatait használják fel statisztikai alátámasztásnak. Közel 2300 hallgatót vettek fel gyógypedagógusnak, ez a legnépesebb alapszak a képzésterületen. Jóval többen mennek oda, mint az osztatlan tanárképzés összes szakára együttvéve.
Közel másfélezren kezdték el levelezőn tanulni a gyógypedagógiát. A hallgatók java pedig meg se jelenik a munkaerőpiacon. Az MNB szerint ez pusztán azért lehet, mivel a diákok nagyja, azok olyan szülők, akiknél SNI-s gyermek van a családban, és a szakmát kitanulva akarnak segíteni rajtuk, mivel az iskolák már nem képesek.
A cikkben a továbbiakban elemzésre került, hogy milyen más pedagógusképzési területen lehetett növekedést tapasztalni, hogyan válhat valaki „gyorstalpalón” szakemberré, illetve, hogy hány érettségiző választja ténylegesen karriernek a pedagógus szakmát. A teljes cikket a HVG360-on tudjátok elolvasni.
