Bármit állít a kormány, a pedagógusképzés válságban van

A kormány vagy magát csapja be, vagy szándékosan tájékoztat félre, de a tanárképzésre felvett hallgatók mennyisége nem olyan fényes, mint ahogy azt beállítja.

  • Rodler Lili

A fennálló helyzet azt a feltételezést eredményezi, hogy a közeljövőben a tanárhiány nem fog enyhülni. „A pedagógusképzésre felvettek számáról rendszeresen egymásnak ellentmondó információk jelennek meg a közbeszédben” – fogalmazták meg még júniusban a szakértők Javaslatok a pedagógusok utánpótlásának fenntartható biztosításához című tanulmányban. Ezt a tanulmányt egyébként a Magyar Nemzeti Bank (MNB) égisze alatt, Szapáry György vezetésével készítettek. Mintha csak ezt a mondatot akarta volna illusztrálni, az idei általános felvételi eljárás után Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár győzelmi jelentéseket adott ki, amelyek szerint soha nem látott számban vettek fel pedagógusnak készülő hallgatókat – fogalmazták meg a HVG.hu cikkében.

Az MNB felhívta a figyelmet arra, hogy a köznevelési államtitkár által kijelentett sikerek, nem feltétlenül egyeznek meg a valósággal. Egészen pontosan az hangzott el, hogy „nem mindegy, pontosan kiket is veszünk figyelembe az új belépőknél”. A pedagógus képzésiterület különösen szerteágazó, ott vannak például a gyógypedagógusok, akik abszolút messze állnak a klasszikus tanárképzéstől. Pont ezért lehet megtévesztő figyelembe venni a felvételi adatait, amikor tanár- vagy tanárjelöltekről van szó.

A cikk szerint a sikerjelentésekhez sokszor a gyógypedagógiai területnek az adatait használják fel statisztikai alátámasztásnak. Közel 2300 hallgatót vettek fel gyógypedagógusnak, ez a legnépesebb alapszak a képzésterületen. Jóval többen mennek oda, mint az osztatlan tanárképzés összes szakára együttvéve.

Közel másfélezren kezdték el levelezőn tanulni a gyógypedagógiát. A hallgatók java pedig meg se jelenik a munkaerőpiacon. Az MNB szerint ez pusztán azért lehet, mivel a diákok nagyja, azok olyan szülők, akiknél SNI-s gyermek van a családban, és a szakmát kitanulva akarnak segíteni rajtuk, mivel az iskolák már nem képesek.

A cikkben a továbbiakban elemzésre került, hogy milyen más pedagógusképzési területen lehetett növekedést tapasztalni, hogyan válhat valaki „gyorstalpalón” szakemberré, illetve, hogy hány érettségiző választja ténylegesen karriernek a pedagógus szakmát. A teljes cikket a HVG360-on tudjátok elolvasni.

 

Hozzászólások

Nem LMBTQ-érzékenyítést, hanem kortárs bántalmazás elleni prevenciós órákat tartottak a verőcei iskolában

Megszakította az együttműködést az Amnesty International Magyarországgal a verőcei Géza Fejedelem Református Általános Iskola, miután a Fidesz-KDNP-hez közel álló média és politikusok LMBTQ-érzékenyítéssel és genderpropagandával vádolták meg az intézményt. Ehhez képest a civil szervezet az intézmény felkérésére a kortárs bántalmazás megelőzéséről tartott prevenciós órákat a diákoknak.

Több mint 47 milliárd euróra növelné az Európai Parlament az Erasmus+ költségvetését

Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.