Bármit állít a kormány, a pedagógusképzés válságban van

A kormány vagy magát csapja be, vagy szándékosan tájékoztat félre, de a tanárképzésre felvett hallgatók mennyisége nem olyan fényes, mint ahogy azt beállítja.

  • Rodler Lili

A fennálló helyzet azt a feltételezést eredményezi, hogy a közeljövőben a tanárhiány nem fog enyhülni. „A pedagógusképzésre felvettek számáról rendszeresen egymásnak ellentmondó információk jelennek meg a közbeszédben” – fogalmazták meg még júniusban a szakértők Javaslatok a pedagógusok utánpótlásának fenntartható biztosításához című tanulmányban. Ezt a tanulmányt egyébként a Magyar Nemzeti Bank (MNB) égisze alatt, Szapáry György vezetésével készítettek. Mintha csak ezt a mondatot akarta volna illusztrálni, az idei általános felvételi eljárás után Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár győzelmi jelentéseket adott ki, amelyek szerint soha nem látott számban vettek fel pedagógusnak készülő hallgatókat – fogalmazták meg a HVG.hu cikkében.

Az MNB felhívta a figyelmet arra, hogy a köznevelési államtitkár által kijelentett sikerek, nem feltétlenül egyeznek meg a valósággal. Egészen pontosan az hangzott el, hogy „nem mindegy, pontosan kiket is veszünk figyelembe az új belépőknél”. A pedagógus képzésiterület különösen szerteágazó, ott vannak például a gyógypedagógusok, akik abszolút messze állnak a klasszikus tanárképzéstől. Pont ezért lehet megtévesztő figyelembe venni a felvételi adatait, amikor tanár- vagy tanárjelöltekről van szó.

A cikk szerint a sikerjelentésekhez sokszor a gyógypedagógiai területnek az adatait használják fel statisztikai alátámasztásnak. Közel 2300 hallgatót vettek fel gyógypedagógusnak, ez a legnépesebb alapszak a képzésterületen. Jóval többen mennek oda, mint az osztatlan tanárképzés összes szakára együttvéve.

Közel másfélezren kezdték el levelezőn tanulni a gyógypedagógiát. A hallgatók java pedig meg se jelenik a munkaerőpiacon. Az MNB szerint ez pusztán azért lehet, mivel a diákok nagyja, azok olyan szülők, akiknél SNI-s gyermek van a családban, és a szakmát kitanulva akarnak segíteni rajtuk, mivel az iskolák már nem képesek.

A cikkben a továbbiakban elemzésre került, hogy milyen más pedagógusképzési területen lehetett növekedést tapasztalni, hogyan válhat valaki „gyorstalpalón” szakemberré, illetve, hogy hány érettségiző választja ténylegesen karriernek a pedagógus szakmát. A teljes cikket a HVG360-on tudjátok elolvasni.

 

Hozzászólások

A pedagógia nagy tabuja: miért nem szólhatnak bele a gyerekek abba, amit tanulnak?

Amikor az oktatás megújításáról, tantervi reformokról vagy az iskolák modernizációjáról folyik a vita, a felnőttek – politikusok, szakértők, pedagógusok és szülők – végeláthatatlan csatákat vívnak egymással. Összecsapnak a kötelező tananyag mennyiségén, a tantárgyak struktúráján, az óraszámokon és a méréseken. Egyetlen kérdést azonban szinte sehol a világon nem tesznek fel: Miért nem szólhatnak bele maguk a tanulók szervezetten, elfogadott módon és érdemben abba, hogy mit és hogyan tanuljanak? Vélemény.

@eduline.hu 👊 📢 Szerda este tartották a Civil Ellenállás Napját a Kölcsey Ferenc Gimnázium előtt, ahol tanárok, emberi jogi aktivisták mellett Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is beszédet mondott. 🗣️ #fyi #magyartiktok #eduline #civil ♬ eredeti hang - eduline.hu