Bármit állít a kormány, a pedagógusképzés válságban van

A kormány vagy magát csapja be, vagy szándékosan tájékoztat félre, de a tanárképzésre felvett hallgatók mennyisége nem olyan fényes, mint ahogy azt beállítja.

  • Rodler Lili

A fennálló helyzet azt a feltételezést eredményezi, hogy a közeljövőben a tanárhiány nem fog enyhülni. „A pedagógusképzésre felvettek számáról rendszeresen egymásnak ellentmondó információk jelennek meg a közbeszédben” – fogalmazták meg még júniusban a szakértők Javaslatok a pedagógusok utánpótlásának fenntartható biztosításához című tanulmányban. Ezt a tanulmányt egyébként a Magyar Nemzeti Bank (MNB) égisze alatt, Szapáry György vezetésével készítettek. Mintha csak ezt a mondatot akarta volna illusztrálni, az idei általános felvételi eljárás után Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár győzelmi jelentéseket adott ki, amelyek szerint soha nem látott számban vettek fel pedagógusnak készülő hallgatókat – fogalmazták meg a HVG.hu cikkében.

Az MNB felhívta a figyelmet arra, hogy a köznevelési államtitkár által kijelentett sikerek, nem feltétlenül egyeznek meg a valósággal. Egészen pontosan az hangzott el, hogy „nem mindegy, pontosan kiket is veszünk figyelembe az új belépőknél”. A pedagógus képzésiterület különösen szerteágazó, ott vannak például a gyógypedagógusok, akik abszolút messze állnak a klasszikus tanárképzéstől. Pont ezért lehet megtévesztő figyelembe venni a felvételi adatait, amikor tanár- vagy tanárjelöltekről van szó.

A cikk szerint a sikerjelentésekhez sokszor a gyógypedagógiai területnek az adatait használják fel statisztikai alátámasztásnak. Közel 2300 hallgatót vettek fel gyógypedagógusnak, ez a legnépesebb alapszak a képzésterületen. Jóval többen mennek oda, mint az osztatlan tanárképzés összes szakára együttvéve.

Közel másfélezren kezdték el levelezőn tanulni a gyógypedagógiát. A hallgatók java pedig meg se jelenik a munkaerőpiacon. Az MNB szerint ez pusztán azért lehet, mivel a diákok nagyja, azok olyan szülők, akiknél SNI-s gyermek van a családban, és a szakmát kitanulva akarnak segíteni rajtuk, mivel az iskolák már nem képesek.

A cikkben a továbbiakban elemzésre került, hogy milyen más pedagógusképzési területen lehetett növekedést tapasztalni, hogyan válhat valaki „gyorstalpalón” szakemberré, illetve, hogy hány érettségiző választja ténylegesen karriernek a pedagógus szakmát. A teljes cikket a HVG360-on tudjátok elolvasni.

 

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.