A kormány vagy magát csapja be, vagy szándékosan tájékoztat félre, de a tanárképzésre felvett hallgatók mennyisége nem olyan fényes, mint ahogy azt beállítja.
A fennálló helyzet azt a feltételezést eredményezi, hogy a közeljövőben a tanárhiány nem fog enyhülni. „A pedagógusképzésre felvettek számáról rendszeresen egymásnak ellentmondó információk jelennek meg a közbeszédben” – fogalmazták meg még júniusban a szakértők Javaslatok a pedagógusok utánpótlásának fenntartható biztosításához című tanulmányban. Ezt a tanulmányt egyébként a Magyar Nemzeti Bank (MNB) égisze alatt, Szapáry György vezetésével készítettek. Mintha csak ezt a mondatot akarta volna illusztrálni, az idei általános felvételi eljárás után Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár győzelmi jelentéseket adott ki, amelyek szerint soha nem látott számban vettek fel pedagógusnak készülő hallgatókat – fogalmazták meg a HVG.hu cikkében.
Az MNB felhívta a figyelmet arra, hogy a köznevelési államtitkár által kijelentett sikerek, nem feltétlenül egyeznek meg a valósággal. Egészen pontosan az hangzott el, hogy „nem mindegy, pontosan kiket is veszünk figyelembe az új belépőknél”. A pedagógus képzésiterület különösen szerteágazó, ott vannak például a gyógypedagógusok, akik abszolút messze állnak a klasszikus tanárképzéstől. Pont ezért lehet megtévesztő figyelembe venni a felvételi adatait, amikor tanár- vagy tanárjelöltekről van szó.
A cikk szerint a sikerjelentésekhez sokszor a gyógypedagógiai területnek az adatait használják fel statisztikai alátámasztásnak. Közel 2300 hallgatót vettek fel gyógypedagógusnak, ez a legnépesebb alapszak a képzésterületen. Jóval többen mennek oda, mint az osztatlan tanárképzés összes szakára együttvéve.
Közel másfélezren kezdték el levelezőn tanulni a gyógypedagógiát. A hallgatók java pedig meg se jelenik a munkaerőpiacon. Az MNB szerint ez pusztán azért lehet, mivel a diákok nagyja, azok olyan szülők, akiknél SNI-s gyermek van a családban, és a szakmát kitanulva akarnak segíteni rajtuk, mivel az iskolák már nem képesek.
A cikkben a továbbiakban elemzésre került, hogy milyen más pedagógusképzési területen lehetett növekedést tapasztalni, hogyan válhat valaki „gyorstalpalón” szakemberré, illetve, hogy hány érettségiző választja ténylegesen karriernek a pedagógus szakmát. A teljes cikket a HVG360-on tudjátok elolvasni.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
