Az érintett serdülő lányok emiatt tanévenként akár 50 napot is hiányozhatnak az iskolából.
Menstruációs szegénységnek azt a jelenséget nevezik, amikor a nők számára nem állnak rendelkezésre azok a feltételek, amelyek segítségével átvészelhetik a piros betűs napokat.
Nemcsak a higiéniai termékekből lehet hiányuk, hanem például váltásfehérneműből, szappanból is, de az is előfordulhat, hogy nincsen az otthonukban folyóvíz. Ez a probléma a serdülő lányok esetén azt eredményezi, hogy tanévenként akár 50 napot is kimaradnak az iskolából. Ezt a jelenséget szeretné a Magyar Vöröskereszt visszaszorítani, ezért szervezte meg a szervezet a Lányból nővé programját.
A szervezet 2019-es felméréséből kiderült, hogy valamilyen mértékig minden tizedik iskoláslány érintett a problémában.
„Részleges megoldásként indítottuk el a programot, amelynek keretében 500 iskolát látunk el úgynevezett RedCrossBoxokkal. Ezekben a rászoruló lányok számára higiéniai termékek, edukációs anyagok találhatók. Az intézményektől azt kérjük, hogy ezek a tanári szobában kapjanak helyet, hogy a lányok természetesnek vegyék azt, hogy a problémáikat nem kell szégyellni. A menstruáció egy fontos élettani folyamat, és szabad segítséget kérni, ha szükségük van rá” - mondta Váradi Mariann, a Magyar Vöröskereszt egészségfejlesztésért felelős országos vezetője, a Lányból nővé projektvezetője.
A Magyar Vöröskereszt szerint az iskolák jó partnerek, így a program eddig évente több mint 20 ezer fiatalnak segített abban, hogy a menstruációja alatt is felkészülten, megfelelő higiéniai körülmények között tudjon iskolába járni.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
