Menstruációs szegénység: 10-ből egy diáklány érintett

Az érintett serdülő lányok emiatt tanévenként akár 50 napot is hiányozhatnak az iskolából.

Menstruációs szegénységnek azt a jelenséget nevezik, amikor a nők számára nem állnak rendelkezésre azok a feltételek, amelyek segítségével átvészelhetik a piros betűs napokat.

Nemcsak a higiéniai termékekből lehet hiányuk, hanem például  váltásfehérneműből, szappanból is, de az is előfordulhat, hogy nincsen az otthonukban folyóvíz. Ez a probléma a serdülő lányok esetén azt eredményezi, hogy tanévenként akár 50 napot is kimaradnak az iskolából. Ezt a jelenséget szeretné a Magyar Vöröskereszt visszaszorítani, ezért szervezte meg a szervezet a Lányból nővé programját.

A szervezet 2019-es felméréséből kiderült, hogy valamilyen mértékig minden tizedik iskoláslány érintett a problémában.

„Részleges megoldásként indítottuk el a programot, amelynek keretében 500 iskolát látunk el úgynevezett RedCrossBoxokkal. Ezekben a rászoruló lányok számára higiéniai termékek, edukációs anyagok találhatók. Az intézményektől azt kérjük, hogy ezek a tanári szobában kapjanak helyet, hogy a lányok természetesnek vegyék azt, hogy a problémáikat nem kell szégyellni. A menstruáció egy fontos élettani folyamat, és szabad segítséget kérni, ha szükségük van rá” - mondta Váradi Mariann, a Magyar Vöröskereszt egészségfejlesztésért felelős országos vezetője, a Lányból nővé projektvezetője.

A Magyar Vöröskereszt szerint az iskolák jó partnerek, így a program eddig évente több mint 20 ezer fiatalnak segített abban, hogy a menstruációja alatt is felkészülten, megfelelő higiéniai körülmények között tudjon iskolába járni.

 

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.