Szeptembertől más rendszer alapján működik a betegségek igazolása.
Nátha, influenza, megfázás. Az őszi időszakban gyakoriak a felső légúti megbetegedések, de más típusú betegségek is gyorsabban terjednek, főleg az iskolákban és az óvodákban, ezért gyakran előfordul, hogy egyik napról a másikra ágynak esik az óvodás vagy iskolás.
A hiányzásokat minden esetben igazolni kell. Ennek módja szeptembertől megváltozott, míg ugyanis korábban papíralapú igazolást vártak az oktatási intézmények, ettől a tanévtől kezdve a háziorvosoknak elektronikusan kell rögzíteniük a betegséget az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) felületén, ami átkerült a KRÉTA tanulmányi rendszerébe. A folyamat teljes mértékben az orvosok és az iskolák között zajlik, a szülőnek (és a diáknak) nincs egyéb dolga azon kívül, hogy szóljon arról, ha beteg a gyereke és szükség esetén orvoshoz vigye.
A betegség tényéről ugyanakkor érdemes már rögtön az első napon szólni. A legtöbb gyerekorvos elfogadja, ha ezt telefonon vagy e-mailben jelzik. Vizsgálatra - ha szükség van - akár később, az elkövetkezendő napokban is bemehet a beteg.
Enyhe, gyors lefolyású betegségek esetén erre általában nincs szükség. Ilyenkor 3-4-5 napos igazolást állít ki az orvos. Ha azonban ennyi idő alatt nem gyógyul meg a beteg, az orvosnak új igazolást kell felvinnie a rendszerbe.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
